zsidóság

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – II. rész

A zsidókkal szembeni orosz magatartás meghatározó mértékben akkor változott meg, amikor 1881 márciusában a Narodnaja Volja tagjai meggyilkolták II. Sándor cárt, és III. Sándor került a trónra. Szliozberg megemlíti, hogy a merényletre Purim ünnepének előestéjén került sor, ami egyáltalán nem volt biztató a zsidóság jövőbeli kilátásait nézve.

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – I. rész

A 19. században az európai nagyhatalmak ─ köztük a cári Oroszország ─ egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a Közel-Kelet térsége iránt, amely területének releváns része ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Az úgynevezett keleti kérdés lényege az volt, Rostoványi Zsolt megfogalmazásával élve, hogy Oroszország meg tudja-e szerezni az ellenőrzést a hanyatló Oszmán Birodalom ─ I. Miklós cár szavait idézve Európa beteg embere ─ európai területei felett, vagy a többi nagyhatalom meg tudja akadályozni ebben.

„Számukra is felfoghatatlan volt, hogy mitől lettek mások”

Kelbert Krisztina Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből című, első ránézésre is grandiózus kötetét február 22-én mutatták be a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A könyv, amely tulajdonképpen egy hasonlóan nagyszabású kiállítás katalógusa, „Holokauszt-album” is egyben, több száz fotográfián keresztülszűrve, megrázó erővel beszéli el nekünk, hogyan élték mindennapjaikat, hogyan tartoztak össze, miként próbáltak megmaradni az embertelenségben és milyen sorsokat cipeltek a szombathelyi zsidó közösség tagjai.

Emberi és szakmai dilemmák mérlegén

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 2014-ben Mérlegen az ember – Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről címmel adott ki forráskiadványt a magyarországi deportálások 70. évfordulójára. A könyv kiadása mind időpontját, mind témáját tekintve szervesen illeszkedik a Magyar Nemzeti Levéltár másik, holokauszttal foglalkozó projektéhez, a Szomszédaink voltak digitális kiállításához.

Fejvesztett haláltánc

Az ötödik pecsét Fábri Zoltán 1976-ban készült filmje, mely a második világháború záróakkordját mutatja be. A nyilas hatalomátvétel után játszódó alkotást a rendező számos történelmi filmje előzte meg, melyek szintén a szélsőjobboldal és a holokauszt történetéttematizálják: a Hannibál tanár úr (1956), a Nappali sötétség (1963) és az Utószezon (1966). Ma mégisAz ötödik pecsétet tekintjük a rendező legkiforrottabb alkotásának. Az alkotás történelmi hátterét az Anno Filmklub legutóbbi vetítésén Paksa Rudolfelemezte.

Olajcsoda az izraelita sajtó hasábjain – a chanuka és a közösségi emlékezet

Chanuka a jeruzsálemi Szentély újraavatásának és fénycsodájának ünnepe. Az örökmécs (menóra) egy napra elegendő olaja a bálványkultusztól megtisztított Szentélyben nyolc napig égett, míg az új olaj el nem készült. Történelmi hátterét a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellenista korszak Szeleukida uralkodói közül IV. Antiokhosz trónra lépése jelentette.

Oldalak