Vatikán

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

A hallgatás egyháza és a pápai diplomácia 1945–1965 – Nemzetközi konferencia Velencében

Közép-Európa 20. századi története bővelkedett olyan eseményekben, amelyek máig feldolgozatlan sokként vannak jelen a történelmi emlékezetben. Ezek egyike a szovjet típusú berendezkedés térnyerése a régióban, ami a hétköznapi – társadalmi, gazdasági és vallási – életre egyaránt rányomta a bélyegét az 1945 és 1990 közötti időszakban. A legsúlyosabb csapásokat talán a kommunista rezsimek elsőszámú ellenségét jelentő katolikus egyháznak kellett elszenvednie, így aligha meglepő, hogy az utóbbi évtizedek során fokozott érdeklődés kíséri a szóban forgó esztendők egyháztörténetét.

Adalékok az Usztasa Mozgalom magyar–olasz támogatásához

Az Ante Pavelić vezetésével és Benito Mussolini olasz miniszterelnök (1922–1943) hathatós támogatásával 1929-ben alapított Usztasa Mozgalom – Ustaša Hrvatska Revolucionarna Organizacija, magyarul Horvát Felkelők Forradalmi Szervezete – és annak tevékenysége mindmáig élénken foglalkoztatja a horvát társadalmat. Ezt a Campus Mundi támogatásával Zágrábban töltött kéthetes tanulmányút alkalmával személyesen is megtapasztalhattam, amikor a témával kapcsolatban végeztem kutatást a horvát fővárosban. Írásomban – újabb információkkal egészítve ki korábbi cikkemet (Marseille-t látni és meghalni: Adalékok a marseille-i merénylethez) – főként az Usztasa Magyarországgal, Olaszországgal és a katolikus egyházzal való kapcsolataihoz kívánok adalékokat szolgáltatni a zágrábi források alapján.

Lendületet vett a Horthy-korszak egyháztörténeti kutatása

2016. június 22-e jeles nap volt az MTA-PPKE  „Lendület- Egyháztörténeti Kutatócsoport” életében.  Ekkor mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában a Tóth Krisztina - Tusor Péter által szerkesztett Inventarium Vaticanum I. - A Budapesti Apostoli Nunciatúra Levéltára (1920–1939) című kötet, melynek megjelenésével a „Lendület” programhoz köthető egyháztörténeti kutatásokban elért tudományos eredmények tovább gyarapodtak.

Az elszigeteltségből kifelé - Magyarország és a Szentszék kapcsolatai

Magyarország történetében a kereszténység az államalapítástól kezdve fontos szerepet játszott. A magyar–szentszéki kapcsolatok a mai napig virágzóak, amelyet a témában rendezett konferenciák, megjelent könyvek sora bizonyít. 2016. március 7-én, délelőtt 10 órakor az Országház épületében mutatták be a tavaly megjelent, Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920–2015 című kötetet, amelyet Fejérdy András, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerkesztett.

Lendületben az egyháztörténeti kutatás – interjú Tusor Péterrel

Egyháztörténeti irányú kutatásait nemcsak egyeteme, de az Akadémia is támogatja. Neki sikerült először Magyarországra hívnia a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusát. Tusor Péterrel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docensével, az Akadémia doktorával, az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetőjével Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.