Tiszazug

Méregkeverők - könyvbemutató

1929 nyarán egy Tiszazugban található kis faluval, Nagyrévvel kezdett foglalkozni a világsajtó. Sajnos azonban nem valamilyen dicső történet miatt került az angol, francia és német lapok hasábjaira a Tisza és a Körös által határolt vidéken fekvő település, hanem ekkor robbant ki a Horthy-korszak legnagyobb bűnügyi botránya.

„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém

2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a tiszazugi (1911-1929) és a martfűi (1957-1964) gyilkosságsorozatok kapcsán. Vajon a földrajzilag egyébként véletlenül éppen egymáshoz közel eső két területen történt esemény milyen dolgokat árul el az akkori társadalomról? Hogyan reagált a korabeli sajtó? Mennyire volt felkészült az akkori nyomozati szerv, illetve az ügyészség?

„Mit kínlódsz vele?” - A tiszazugi gyilkos asszonyok a sajtó tükrében

A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya 1929. július 29-én robbant ki. A Tiszazugban a terhet jelentő idős szülőket, megunt férjeket, nem kívánt gyermekeket az asszonyok arzénnel küldték a másvilágra. Valószínűleg nem elszigetelt esetekről, hanem egy szokásról volt szó, amelyről az egész faluközösség tudott, és amit a tiszazugiak évtizedeken át űztek. Az első bizonyított gyilkosságot 1911-ben hajtották végre Nagyréven. A mérget étellel, itallal fokozatosan adták be az áldozatnak, s egészen 1929-ig folytak így a gyilkosságok.