társadalomtörténet

„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém

2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a tiszazugi (1911-1929) és a martfűi (1957-1964) gyilkosságsorozatok kapcsán. Vajon a földrajzilag egyébként véletlenül éppen egymáshoz közel eső két területen történt esemény milyen dolgokat árul el az akkori társadalomról? Hogyan reagált a korabeli sajtó? Mennyire volt felkészült az akkori nyomozati szerv, illetve az ügyészség?

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Összehasonlító jogtörténet társadalomtörténeti alapokon – Bónis György munkássága

„Célkitűzésünk jogtörténeti, de meggyőződésünk, hogy a jogtörténet sem lehet a formális jogtételek változásának krónikása, hanem a társadalom életének kialakulását kell nyomon követnie úgy, amint a külső társadalmi szabályozásban: a jogban megnyilvánul. […] a történelem sem láthat biztosan szociológia nélkül. A történés folyamata lényegében a társadalom története […].”

Amikor a rozsdás vasajtó rácsukódott a Monarchiára – 1916: a „régi világ” utolsó éve

1916. november 21-én elhunyt I. Ferenc József, és a toposz szerint az ő távozásával véget ért egy korszak. Zilahy Lajos azt írta, olyan volt az uralkodó halála a háború közepén, „mintha egy nagy rozsdás vasajtó rácsukódott volna egy sötét pincére”. De valóban így volt-e? A Politikatörténeti Intézet 1916 – A régi világ és a régi Magyarország utolsó éve? című konferenciáján arra keresték a választ, hogy a különböző nézőpontokból, az eltérő aldiszciplínák – politikatörténet, társadalomtörténet, gazdaságtörténet, hadtörténetírás stb. – felől mennyire tűnik korszakhatárnak a különösen véres világháborús év.

A család egykor és ma - Konferenciafelhívás

A család meghatározza értékrendünket, erkölcsi normáinkat, világfelfogásunkat. Egész kultúránkat is befolyásolja a gyermekkorban kapott minta. A család azonban nem csak minta, hanem felnevelő és őriző közeg, menedék, gazdasági és fogyasztói közösség, s legfőképpen az élet továbbadója-már akkor, ha (jól) működik. Az Országos-Rabbiképző-Zsidó Egyetem Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke és az MTA – SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport mindebből kiindulva A család egykor és ma címmel konferenciát rendez 2017. január 27-28-án a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Oldalak