NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Hettyey András (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) és Wagner Péter (Károli Gáspár Református Egyetem) voltak. A beszélgetést Hevő Péter (ELTE, Újkor.hu) szervezte és moderálta.

A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés szereplői.
A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés szereplői

A konferenciát Hevő Péter nyitotta meg, és rövid bevezetőjében a NATO-t (North Atlantic Treaty Organization) igyekezett történeti perspektívában elhelyezni. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 75 éve áll fent, mellyel az utóbbi évszázadok egyik leghosszabb és legerősebb nemzetközi együttműködésévé vált. Az 1980-as évek második felében kevesen gondolták volna, hogy Magyarország, amely akkoriban a Varsói Szerződés tagállama volt, hamarosan az „ellenséges oldalhoz” fog csatlakozni. Ám 1999. március 12. óta mégis tagja a ma már 32 tagállamot számláló katonai szövetségnek.

Évtizedek a NATO-ban – sikerek és kudarcok

A beszélgetés elején a vendégek a NATO sikereit és kudarcait elemezték. Dunay Pál szerint a hidegháború idején a sikert inkább az elrettentés hatékonyságában mérték, mintsem az együttműködés mélységében. Ez a keleti blokk összeomlása óta megváltozott, az elmúlt évtizedekben inkább a hiteles garanciában rejlett a szervezet erőssége, valamint nem elhanyagolható a britek és a franciák szerepe sem a szövetségben. Az ELTE oktatója kudarcként könyveli el, hogy csak külső fenyegetéssel lehet ösztönözni a tagállamokat katonai fejlesztésekre, valamint, hogy a tagállamok bizalmatlanságából kifolyólag nem mindig hatékony a feladatmegosztás. Dunay Pál szerint a NATO egységének összetartásában Vlagyimir Putyinnak is kulcsszerepe van, mivel folyamatosan fenntartja az államközi fenyegetettséget.

Wagner Péter szerint a NATO legfőbb érdeme az, hogy még mindig létezik, s ő ezt főleg az Egyesült Államok elkötelezettségének könyveli el. Szerinte – bár jó szövetségesek az európai államok is – elsősorban az USA határozza meg, hogy milyen irányvonalat követ a szervezet. Tehát az amerikaiak determinálják, hogy mi számít fenyegetésnek és mi nem. Wagner Péter kiemelte, hogy a kívülről sikeresnek látszó együttműködés ellenére nem voltak mindig maradéktalanul transzparensek a tagállamok még egymás között sem, emiatt az egységen belül is előfordultak konfliktusok.

A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés szereplői.
A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés szereplői

Hettyey András az előtte levő asztalon található két pohár vízzel szemléltette a NATO és más szövetségi rendszerek együttműködésének mértékét. Az a pohár, amelyikben több víz volt, jelképezte az euro-atlanti szövetséget, melyben az együttműködés alapját adó tényezők egymásra épülve mélyítik a szervezet egységét. A docens szerint más katonai szövetségek (amelyeket a kevesebb vizet tartalmazó pohár jelképezett) azért nem tudnak a NATO-hoz hasonló összetartást létrehozni, mert nincsenek meg az olyan közös értékek, mint például a demokrácia, transzparencia – ám ezek a NATO-n belül szerinte sem mindig teljesülnek maradéktalanul.

Miután az 1990-es évek elején szétesett a keleti blokk, sokakban felmerült a kérdés, hogy indokolt-e fenntartani a NATO szövetségét is. Dunay Pál szerint fontos volt összekapcsolni Európa biztonságát az Egyesült Államok biztonságával. Ezen kívül, bár 1991. június 1-jén felbomlott a Varsói Szerződés, valamint augusztusban megtörtént a moszkvai puccskísérlet, mégsem volt egy olyan fordulópont, amelynél biztosan ki lehetett jelenteni, hogy véget ért a hidegháború. A szovjet blokk szétesése után, 1991-ben indult meg egy nagyobb keleti csatlakozási hullám, melynek Magyarország is része volt.

Magyarország csatlakozása a NATO-hoz

Ezt követően a szakértők Magyarország csatlakozásának körülményeit vizsgálták. Hettyey András szerint – bár kívülről ez egy egyszerű és gördülékeny folyamatnak tűnik – a valóságban számos ellenérdek övezte a magyar csatlakozást. Míg az Egyesült Államok, valamint Németország támogatta a felvételt, több tagállam ellenezte azt, mivel egyrészt nem akartak szembemenni Moszkvával, másrészt az ország akkori gazdasági állapota és katonai fejlettsége nem tette lehetővé, hogy a magyarok jelentős mértékben hozzájáruljanak a szövetség működéséhez. Mindezek alapján a csatlakozás inkább politikai, mintsem stratégiai döntés volt.

A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés közönsége

Dunay Pál szerint a magyar csatlakozás több szempontól is problémásabb volt, mint a cseheké vagy a lengyeleké. Az utóbbi két ország csatlakozása gyakorlatilag elkerülhetetlen volt a korábbi, Németországhoz fűződő viszonyuk miatt, így Csehország és Lengyelország esetében nem volt vita a felvételről. Ezzel szemben Magyarország határesetnek számított, mivel nem kötötték ehhez hasonló elvarratlan szálak egyik tagállamhoz sem, ezért a csatlakozást igénylő energiabefektetések nem feltétlenül voltak arányosak a felvétel fontosságával. Ezen kívül a nacionalista magyar belpolitikai narratíva is hátráltatta a csatlakozást, a trianoni sérelmek felemlegetését hanyagolni kellett a bizalmatlanság csökkentése érdekében.

Wagner Péter úgy véli, mivel 1999-ben Magyarország nem volt határos egy NATO tagállammal sem, a magyar csatlakozást elsősorban nem stratégiai, hanem politikai és gazdasági érdekek vezérelték. Utóbbi főleg abban nyilvánul meg, hogy a NATO tagság nemcsak hadseregfejlesztési garanciát biztosít, hanem egyfajta gazdasági garanciát is a nyugati befektetőknek.

Magyarország a NATO-ban

A beszélgetés második felében a vendégek azt vitatták meg, hogy Magyarország milyen szerepet tölt be napjainkban a katonai szövetségben. Wagner Péter szerint az ország katonai fejlesztésekre fordított költségei arányosak, mivel korábban nem rendelkezett a Magyar Honvédség számottevő katonai eszközökkel. A szakértő szerint a probléma az, hogy ezeket a kiadásokat nem kezelik transzparensen, emiatt a magyar lakosság részéről sem egyértelmű a támogatás. Ezen kívül Wagner és Hettyey szerint is „társadalmasítani” kellene a NATO szerepét a magyar emberek életében, fontos lenne a diskurzus, mivel anélkül az emberek politikai látókörének perifériáján marad a szervezet jelentősége. Vannak erre irányuló törekvések, Wagner kiemelte, hogy például a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács egy kiváló szervezet arra, hogy megismertesse a fiatalokkal a NATO működését.

A NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban kerekasztal-beszélgetés közönsége

Dunay Pál úgy véli, Magyarország külpolitikáját nem lehet megérteni a magyar belpolitika vizsgálata nélkül. Szerinte fontos elkülöníteni, hogy mi az, amit a politikai elit az ország érdekében tesz, és mi az, ami a rendszer érdekeit szolgálja. Azt állítja, jelenleg a magyar külpolitika kettő célt szolgál: hogy elhitesse az országgal, hogy a népért dolgoznak, valamint, hogy garantálja Magyarország kedvező helyzetét a világgazdaságban.

A NATO jövője

A beszélgetés utolsó harmadában a vendégek még kitértek a NATO jövőjére. Hevő Péter utalt Donald Trump pár héttel ezelőtti, nagy port kavaró kijelentésére, miszerint, ha megválasztják az Egyesült Államok elnökének, szükség esetén nem fogja katonailag támogatni azokat a tagállamokat, amelyek nem tesznek eleget az Észak-atlanti Szerződésben foglaltaknak, és nem fordítják a GDP-jük minimum 2 százalékát védelmi fejlesztésekre. Jelenleg 11 tagállam nem teljesíti ezt a kötelezettséget. Dunay Pál fontosnak tartotta kiemelni, hogy momentán nem az USA, hanem Lengyelország fordítja arányaiban a legtöbb pénzügyi forrást védelmi intézkedésekre. A beszélgetés vendégei egyetértettek abban, hogy még ha meg is választják Trumpot idén novemberben, kijelentésének megvalósulására kevés az esély, egyrészt mivel a választási kampányokban elhangzott radikális kijelentések ritkán valósulnak meg a valóságban is, másrészt az USA elnöke sem rendelkezik korlátlan hatalommal. Dunay szerint az elnöki tanácsadók, valamint más döntéshozók sem támogatnák Trump ötletét. Ezzel szemben Wagner szerint az Egyesült Államok Kongresszusa az utóbbi időben határozottan Trump felé hajlik, ám ő is kiemelte az elnöki hatáskör korlátait.

A jó hangulatú beszélgetés végén a nézők tehettek fel kérdéseket, majd lezárásként Hevő Péter elmondta, hogy manapság különösen fontos beszélni a NATO-ról, hiszen olyan időket élünk, amikor a szervezetről szóló hírek ismét a mindennapjaink részévé váltak. A szomszédunkban zajló háború láttán sokan rádöbbentek, hogy mennyire nem volt mindegy, hogy az 1990-es években, amikor egy rövid időre kinyílt az ablak, kijártuk magunknak a tagságot. Enélkül most nyugtalanabb éjszakáink lennének, ahogy a finneknek és a svédeknek volt két évvel ezelőtt.

Vidó Zsuzsa

A fényképeket készítette: Peragovics Tamás

Ezt olvastad?

Solymossy Sándor 1864. augusztus 28-án született tanár és folklorista. Már fiatal korában érdeklődni kezdett a néprajz iránt, élete nagy részét
Támogasson minket