politikatörténet

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna

Harminckét esztendeje, éppen nemzetközi nőnap alkalmából tüntették ki Berki Mihályné Szakács Magdolnát a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel. Ő az a fejkendős parasztasszony, akiről 1948 decemberében országszerte cikkeztek a lapok, hiszen ő lett Magyarország első női főispánja. E jeles napon sajtóforrások és emlékiratai részleteinek közzétételével élettörténetének epizódjaiból szemezgetünk.

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

„Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól Filep Tamás Gusztávval beszélgetett.

Rudolf trónörökös halála és emlékezete

„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja s ugy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét a Budapesti Hirlap 1889. február 1-én megjelent száma. Rudolf halálát követően – az egymásnak ellentmondó, gyilkosságról, illetve önkezűségről szóló korábbi hivatalos közleményeket cáfoló híresztelések következtében – a lapok érzékelhetően elbizonytalanodnak.

Oldalak