politikatörténet

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

A MKP Komárom-Esztergom megyében 1945–1948

Tavaly év végén hiánypótló kötet jelent meg Wencz Balázs jóvoltából, aki könyvében Komárom-Esztergom vármegye, illetve azon belül is Esztergom történetének egy korábban kevésbé feldolgozott időszakát mutatja be. Rendkívül érdekes és részletes munkájában a szerző a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikáját ismerteti az 1945-1948 közötti időszakban. A könyv ugyanakkor nem csupán egy helytörténeti mű. A szerző ugyanis egyrészt az országos, illetve nemzetközi politikai eseményekkel összefüggésben mutatja be a helyi történéseket, másrészt kutatási eredményeiből általános következtetések is levonhatóak.

Ferenc József és Kossuth gyászszertartása

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi beágyazottságát és elismertségét. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című rendezvény-sorozat, amelynek első alkalmára 2017. március 30-án került sor. Első alkalommal a kiegyezés 150. évfordulójára is tekintettel a dualizmus korszaka került fókuszba.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna

Harminckét esztendeje, éppen nemzetközi nőnap alkalmából tüntették ki Berki Mihályné Szakács Magdolnát a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel. Ő az a fejkendős parasztasszony, akiről 1948 decemberében országszerte cikkeztek a lapok, hiszen ő lett Magyarország első női főispánja. E jeles napon sajtóforrások és emlékiratai részleteinek közzétételével élettörténetének epizódjaiból szemezgetünk.

„Egy kicsit 19. századot kutató politológusnak gondolom magam…” – interjú Cieger Andrással

Cieger András a 19. századi Magyarország politika- és társadalomtörténetét tanulmányozza, amelyhez történelemből szerzett tudományos fokozata mellett politológusi végzettsége is segítségére van. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

Oldalak