politikatörténet

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

„Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól Filep Tamás Gusztávval beszélgetett.

Rudolf trónörökös halála és emlékezete

„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja s ugy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét a Budapesti Hirlap 1889. február 1-én megjelent száma. Rudolf halálát követően – az egymásnak ellentmondó, gyilkosságról, illetve önkezűségről szóló korábbi hivatalos közleményeket cáfoló híresztelések következtében – a lapok érzékelhetően elbizonytalanodnak.

Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből

Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van.

A „Dobzsekirályról” egy kicsit másképp – Ötszáz éve halt meg II. Ulászló

II. Ulászló cseh és magyar király (1471/1490–1516) halálának félévezredes évfordulójához közeledve egy online írás a magyar történelem tíz legnagyobb tévedése közé sorolta a lengyel-litván Jagelló-házból származó uralkodó 1490. évi magyar királlyá választását. Érvelése hűen illeszkedik ahhoz a több évszázados történeti hagyományhoz, amely az 1526. évi mohácsi tragédia okait a gyenge Jagellók és elsősorban az uralkodásra teljesen alkalmatlannak ítélt Ulászló kártékony regnálásában keresi. A mindenre csak bólogató, közben csehül hümmögő, a budai mészárosoknál ételért kuncsorgó király szánalmas és – valljuk be – karikatúraszerű alakja azonban legfeljebb néhány ecsetvonásban mutat hasonlóságot azzal a képpel, amely a korabeli források segítségével a még mindig regionális nagyhatalomnak számító Magyar Királyságról és uralkodójáról ma megfesthető.

Külpolitika és közgondolkozás – interjú Zeidler Miklóssal

Horthy-korszak, trianoni békeszerződés, revízió – néhány címszó Zeidler Miklós kutatásai kapcsán. Az ELTE BTK habilitált egyetemi docensével, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával kutatásairól és pályájáról Vér Eszter Virág beszélgetett.

Oldalak