Osztrák-Magyar Monarchia

Delta, Fiume folyton terebélyesedő problémája

Sušak és Fiume határa 1926 körül

A folyószabályozások mindig nagyfokú körültekintést és elővigyázatosságot igényelnek, és nem lehetett ez másképp a Rječina 1853 és 1855 közötti új mederbe terelése során sem. Amikor a munkálatok megkezdődtek, még valószínűleg senki sem sejtette, hogy egy csaknem száz éves közjogi és hatásköri problémákkal járó határkonfliktus alapjait vetik meg.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között - 4. rész

Jokohama az 1880-as években

Sorozatunk korábbi cikkeiben a japán-magyar kapcsolatok kezdeteit, a japánok Magyarország-, és a magyarok Japán-képét és az egymáshoz megtett első utazásokat ismerhettük meg. A japán-magyar kapcsolatrendszer kulturális vetületein túllépve a cikksorozat jelen részében a magyar-japán diplomáciai kapcsolatokat tekintjük át.

Földalatti vagy villamos? Mikor, kik ellenezték a földalatti építését?

Nap mint nap köszönnek vissza a sajtó hasábjain a hármas metróval kapcsolatos hírek: fel kell-e újítani, vagy nem és ha igen, akkor mikor és hogyan? A főváros és a kormányzat között komoly ellentét feszül a metró ügye miatt, ami aztán további kérdéseket vet fel a fővárosi közlekedéssel kapcsolatosan. A főváros földalatti közlekedésének múltja ebben a helyzetben meglepően ható párhuzamokat kínál.

Modern fővárosnak modern bűnözést?

2017. április 11-én megrendezték az 5. Történész Sörestet a budapesti Klisé bárban. Ahogy azt már megszoktuk, szakmabeliek, műkedvelők és a történelem iránt érdeklődők sokasága várta izgatottan, italát szorongatva, hogy megkezdődjön az előadás. Az est folyamán Perényi Roland, a Kiscelli Múzeum főosztályvezetőjének nagyítóján keresztül vizsgálhattuk meg Budapest dualizmus kori bűnözésének jellegzetességeit.

„Császárnénak szántak” – egy hiánypotló memoár bemutatója

Korunkban Stefánia belga királyi hercegnő –  kis túlzással élve –   Ferenc József szűkebb családjának egyik legkevésbé ismert tagja a magyar nyilvánosság körében. Annak ellenére, hogy a tragikus sorsú Rudolf özvegyeként újraházasodva élete jelentős részét már Magyarországon töltötte második férje, Lónyay Elemér gróf, majd 1917-től herceg oldalán.

A divattervező látogatása – Paul Poiret Budapesten (1911)

Paul Poiret volt az első nagy párizsi divattervező, aki „hivatalosan” Magyarországon járt. Látogatásának ténye ismert volt a hazai szakirodalomban, de részletei eddig még nem kerültek feltárásra. Jelen cikk Poiret párnapos budapesti programjának rekonstruálására vállalkozik a korabeli sajtóvisszhang segítségével, ami a magyar és a francia divatvilág közötti kapcsolatok egy jelentős momentumáról tanúskodik.

Oldalak