Mussolini

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

Drámai törésvonal: nép és oktatás a jogfosztás éveiben. Itália a fajvédelem tanulójaként

Új kötetében K. Farkas Claudia egy eddig nem kellőképpen ismert szervezeti rendszer belső összefüggéseiről és forrásairól tett közzé monográfiát. 1938 augusztusa a Nemzeti Nevelés Minisztériumának körlevelével kezdődően a nevelési színterek „teljesen olasszá” tételével mutatkozott meg, amire ugyan időleges választ adott a zsidó közösségi iskolák (scuola ebraica) létesítése, de az olasz antiszemitizmus a hivatalos politika rangjára emelkedett ekkortól már. Mussolini „új embertípus”, a „homo fascistus” kinevelését vizionálta, azt akarta, hogy az olaszok „szolgai fajból” végre „uralkodó fajjá” váljanak. 

„Vele zuhan a másik…” – A Mussolini-imádat anatómiája

Christopher Duggan brit történész A bódult nemzet című könyve nemcsak abban egyedülálló, hogy magyar nyelven talán elsőként mutatja be ilyen teljességgel az olasz fasizmus létrejöttét, működését, bűntetteit és bukását, hanem hogy mindezt igen sajátos nézőpontból teszi. A nagy történelmi események tárgyalása mellett figyelmet fordít a történteket megélő emberek nézőpontjára, s levelek, naplók és visszaemlékezések egész sorát felvonultatva próbál választ keresni arra a kérdésre, hogy mi lehetett Mussolini elképesztő sikerének titka.

Adalékok az Usztasa Mozgalom magyar–olasz támogatásához

Az Ante Pavelić vezetésével és Benito Mussolini olasz miniszterelnök (1922–1943) hathatós támogatásával 1929-ben alapított Usztasa Mozgalom – Ustaša Hrvatska Revolucionarna Organizacija, magyarul Horvát Felkelők Forradalmi Szervezete – és annak tevékenysége mindmáig élénken foglalkoztatja a horvát társadalmat. Ezt a Campus Mundi támogatásával Zágrábban töltött kéthetes tanulmányút alkalmával személyesen is megtapasztalhattam, amikor a témával kapcsolatban végeztem kutatást a horvát fővárosban. Írásomban – újabb információkkal egészítve ki korábbi cikkemet (Marseille-t látni és meghalni: Adalékok a marseille-i merénylethez) – főként az Usztasa Magyarországgal, Olaszországgal és a katolikus egyházzal való kapcsolataihoz kívánok adalékokat szolgáltatni a zágrábi források alapján.

A diktatúra anatómiája - Carl Schmitt, a nácizmus koronajogásza

„A huszadik század klasszikusa, akinek ugyan az átlagember nem ismeri a nevét, ám mégis lehetetlen megkerülni.” – sommázta röviden Carl Schmitt (1888-1985) német jog- és politikai filozófus szerepét Gedő Éva főiskolai docens előadása elején. A TIT József Attila Szabadegyetemen A diktatúra és a filozófia című előadássorozat első alkalmán jártunk.

A Marcia su Roma és háttere

1922-ben, egy októberi éjszakán Benito Mussolinit, az olasz fasiszta párt vezetőjét a király, III. Viktor Emánuel Olaszország miniszterelnökévé nevezte ki, s Mussolini több mint 20 éven át töltötte be ezt a posztot. A miniszterelnöki kinevezést a fasiszta párt alakulatainak Rómába menetelése, a Marcia su Roma követte, melyre október 31-én került sor. A cikk célja bemutatni, mi történt Rómában ezen a napon, és milyen események előzték meg a fasiszta hatalomátvételt.

Oldalak