MNL Országos Levéltára

Harctér és hátország – az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai

„…számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő hatásával.” – írta Tisza István 1914. augusztus 2-án minisztertereinek. E szavakat választotta Völgyesi Zoltán a L’Harmattan és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában, 2016 végén megjelent könyve egyik mottójának.

A kiegyezés, a forint bevezetése és a forradalom

Az évente két számmal, de ezúttal is egy kötetben megjelent Levéltári Közlemények 2016-os száma az 1867-es kiegyezést, a forint 1946-os bevezetését és az 1956-os forradalmat helyezi fókuszba. A kötetet 2017. február 2-án mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében.

Aktakalandok – Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a CO:OP (Community as Opportunity, The creative archives’ and users’ network) projekt résztvevője. Ennek keretében igyekszik a kutatók és a dolgozók közötti együttműködését is elősegíteni, legyen szó akár szakmai segítségről, akár személyes kérdésekről. Többek között ez is ösztönözte a 2017. január 20-án, pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kutatószolgálata által megrendezett és nagy érdeklődéssel övezett 3. blogtalálkozót, amelynek témája Az egyházi anyakönyvek kutatási lehetőségei volt.

A U2 zenéjétől a „döglött aktákig” – interjú Apáti Anna Zitával

Apáti Anna Zita a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az intézmény levéltárpedagógiai programjának koordinátora. Elsősorban történésznek tartja magát, s úgy gondolja, annak ellenére, hogy három éve a Magyar Nemzeti Levéltárban dolgozik, szerinte a levéltárosi cím majd öt-tíz év múlva illeti meg. Két könyv, számos tanulmány és ismeretterjesztő cikk szerzője, doktori munkáját Írország 20. századi történetéből írta. Életéről, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszéltetett.

Száztíz éve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

A múzeum 1906. december 6-án tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Igaz, már december 1-én megnyitották. A kissé talán rejtélyesnek ható öt napos csúszás mögött azonban nem kell semmiféle logikátlanságot vagy szervezési hibát gyanítani. Egyszerűen csak annyi történt, hogy december elején épp a magyar fővárosban időzött Ferenc József – egykori miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf szobrát avatta fel Budapesten – s szoros programja során 1-én tudott időt szakítani a megnyitóra.

Világháborúk árnyékában – A magyar közigazgatás történetéből

Vajon lehet a közigazgatás története érdekes? Lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. De mi a megfelelő megközelítés? Jog-, vagy történettudományi szempontú? Legjobb, ha mindkettő benne van.

Oldalak