mindennapok története

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

„A múltidézés nem kell, hogy múltban élést jelentsen!” – Interjú Klamár Zoltánnal

Klamár Zoltán vajdasági néprajzkutatónak, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársának 2016-ban jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadónál Kanizsai Mindennapok című kötete. A néprajz, a helyi történelem és a közösségi emlékezet határterületén mozgó kötetről a szerzőt Glässer Norbert kérdezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Szegedi Tagozata által szervezett szerzői esten.

„Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön

Már az ősközösségek is ismerték azokat az erjesztett italokat, amiket gyümölcsökből, mézből és tejből nyertek. Viszont a különböző magvakból erjesztett vagy főzött ital, a sör, a történészek jelenlegi ismeretei szerint „alig” tízezer éves múltat tudhat magáénak.

Pillanatképek a Nagy Háborúból – A harctéri naplótól a tankönyvekig

2016. május 14-én, a mostoha időjárás ellenére is sikeres kulturális délután részesei lehettek a megjelentek Baján, amely során három történész öt ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg. A rendezvény a „Bácskaiak a bácskaiakért történelmi esték. Pillanatképek az első világháborúból címet kapta. 

A polgári kor kultúrája – Pécs társadalmi élete a 19. században

Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa volt. E cím elnyerésének gyökerei messzire nyúlnak vissza a múltban. Írásunkban a város 19. századi kulturális életét mutatjuk be.

Rövid életkép a hosszú háborúból (1591–1606)

A ma tizenöt évesnek – a korszakban hosszúnak – nevezett oszmán-Habsburg háborúnak számos következménye volt. Nagypolitikai szempontból a nagyobb létszámú oszmán, vagy a kisebb létszámú modern európai zsoldosseregek és magyar csapatok sem tudtak átütő sikert elérni. Életmódtörténeti szemszögből pedig mind a német birodalmi, mind a magyar lakosságot megviselte a nyugati zsoldosok eltartása, illetve (utóbbiakat) a háborús pusztítások, hiszen a történeti Magyarország területe vált hadszíntérré. Ezt követően, 1606-tól egy ingatag békerendszer alakult ki, kisebb megaszakításokkal 1683-ig. Jelen írás e háború első éveit vizsgálja egy mikropéldán keresztül.

Oldalak