mikrotörténet

Pszicho-western a második világháború utáni Magyarországon – az 1945 című film történészszemmel

A Moszkva teret és a Senki szigetét is jegyző Török Ferenc már sokszor bizonyította, hogy ért a hangulatfestéshez és a jellemábrázoláshoz. Legutóbbi filmjében azonban egy igen kényes témához nyúlt: a magyar társadalom második világháborús szerepvállalását és a holokauszthoz fűződő viszonyát vizsgálta a mikrotörténelem lencséjén keresztül, olyan kérdéseket is felvetve, létezik-e a kollektív bűnösség, és bemutatva, hogy egy látszólag aprócska esemény is elindíthatja a bűntudat lavináját...

Állatok és vadászok a késő középkorban

Hannele Klemettilä, finn történész, a Cambridge-i Egyetem örökös tagja, elsősorban kései középkori művelődéstörténettel foglalkozik. Széles körű vizsgálódásai kiterjednek a korabeli ítéletvégrehajtásra is, melynek kapcsán több művet publikált az erőszak, a halál és a szenvedés korszakbeli felfogásáról. E téma kutatása során született meg az a feltevése, hogy az általa feltárt általános attitűdök bizonyos mértékben visszatükröződhetnek a korszak vadászatról, vadászokról és vadállatokról alkotott képén is. Jelen monográfiájában azt vizsgálja, hogyan alakult ember és állat kapcsolata az adott időszakban, illetve miként vélekedett a késő középkor embere az állatokról, melyhez Gaston Phoebus vadászati kézikönyvének 616-os kézirata szolgált elsődleges forrásként.

A múlt hangjai

Az MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoportja 2016. december 9-én rendezte meg Zene és média, média és történelem című interdiszciplináris konferenciáját, amelyet Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója nyitott meg. Újszerű és izgalmas előadásokról számolunk be az Iron Maiden 1984-es budapesti koncertjétől kezdve a vásári képmutogató énekeken át egészen Kossuth Lajos hangjáig.

„Mit kínlódsz vele?” - A tiszazugi gyilkos asszonyok a sajtó tükrében

A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya 1929. július 29-én robbant ki. A Tiszazugban a terhet jelentő idős szülőket, megunt férjeket, nem kívánt gyermekeket az asszonyok arzénnel küldték a másvilágra. Valószínűleg nem elszigetelt esetekről, hanem egy szokásról volt szó, amelyről az egész faluközösség tudott, és amit a tiszazugiak évtizedeken át űztek. Az első bizonyított gyilkosságot 1911-ben hajtották végre Nagyréven. A mérget étellel, itallal fokozatosan adták be az áldozatnak, s egészen 1929-ig folytak így a gyilkosságok.

A választás béklyójában – Gondolatok a 19. századi szlovák és magyar nacionalizmusokhoz

Az elmúlt év során jelent meg Demmel József kötete, a Pánszlávok a kastélyban. Justh József és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története (Pesti Kalligram, Bp., 286 p.). A könyv olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely mind a (cseh)szlovák, mind a magyar nacionalizmus számára kezelhetetlennek bizonyult: a magyar (hungarus) politikai tudattal rendelkező, de szlovák anyanyelvű nemesi rétegre.

Oktatási viszonyok és társadalmi mobilitás a 19. század első felében

A társadalmi mobilitás mindig is foglalkoztatta a társadalomtörténet iránt érdeklődőket. Gyakran olvashatjuk politikusok, tisztviselők, értelmiségiek naplóit, önéletírásait. Sokukat már a gimnáziumi tankönyvekből ismerhetjük. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lettek azzá, akivé?

Oldalak