művelődéstörténet

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Karl May és a magyarországi könyvkiadás

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen a világ egyik legismertebb szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 125 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. De nem ez az egyetlen idei, vele kapcsolatos kerek évforduló. Az író 1842. február 25-én, azaz 175 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

„Mindig az emberek érdekeltek” – interjú Varga Sándorral

Varga Sándor néprajzkutató, táncantropológus a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Choreomundus nemzetközi tánckutatói képzés oktatója. Mosonmagyaróvárról indulva Pécsen át végül Szegedre vezetett az útja, ahol immár több mint egy évtizede oktat és indul kutatóútjaira. Néprajzzal és tánccal való kapcsolatáról, a történeti szemlélet fontosságáról és személyes motivációiról Apjok Viviennel beszélgetett.

Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

„A szép téli éjben messze világlottak a jégtükrön az örömtüzek…” – A téli Balaton a 19. században

Rövid hír a Balaton című hetilapban, 1884. december 4-én: „A Balaton tava befagyott. A legritkább esetek közé tartozik, s e században talán most történik ötödször, hogy t. i. a Balaton vize már november havában beállott. A halászok örülnek neki, mert bő halfogásra van kilátás.” Íme egy rövid, hírértékű, objektív tudósítás a 19. században, egy helyi érdekű lapban

Száztíz éve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

A múzeum 1906. december 6-án tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Igaz, már december 1-én megnyitották. A kissé talán rejtélyesnek ható öt napos csúszás mögött azonban nem kell semmiféle logikátlanságot vagy szervezési hibát gyanítani. Egyszerűen csak annyi történt, hogy december elején épp a magyar fővárosban időzött Ferenc József – egykori miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf szobrát avatta fel Budapesten – s szoros programja során 1-én tudott időt szakítani a megnyitóra.

Oldalak