művelődéstörténet

„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után

Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok embereszményével és világnézetével. Az egyházak az iskolákon keresztül nagy befolyást gyakoroltak a társadalomra. A pártegyeduralom irányába sodródó politika az egyházak pozícióinak gyengítésére törekedett, ezért hamarosan azzal az igénnyel lépett fel, hogy teljes mértékben kontroll alá vonja a magyar oktatást, és azon belül megszüntessen minden pluralizmust.

„Kisiskolás korom óta vonzódtam a történelemhez” – interjú Kósa Lászlóval

Kósa László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék professor emeritusa, volt vezetője. Tudományos és oktatói munkásságáért idén Széchenyi-díjjal tüntették ki. A 2017-es Pázmány-nap előadójával Varró Annamária beszélgetett.

A divattervező látogatása – Paul Poiret Budapesten (1911)

Paul Poiret volt az első nagy párizsi divattervező, aki „hivatalosan” Magyarországon járt. Látogatásának ténye ismert volt a hazai szakirodalomban, de részletei eddig még nem kerültek feltárásra. Jelen cikk Poiret párnapos budapesti programjának rekonstruálására vállalkozik a korabeli sajtóvisszhang segítségével, ami a magyar és a francia divatvilág közötti kapcsolatok egy jelentős momentumáról tanúskodik.

„Amikor az embernek a foglalkozása a hobbija” – interjú Pilkhoffer Mónikával

Építészettörténet, városiasodás, Pécs története, urbanizáció, modernizáció, lakáskultúra – néhány kulcsszó Pilkhoffer Mónika kutatásaiból. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének oktatójával Máté Zsolt beszélgetett pályájáról és kutatásairól.

Tényleg a nyuszi hozza a tojást?

„Tessék nekem megmondani, magyar eredetű szokás-e húsvétkor nyulat és színes tojásokat ajándékozni? Pláne olyan formában, mintha a tojások a nyúltól valók lennének, amint ezt a színes anzixkártyák és a cukrászok kirakatai mutatják? Nem rég kaphatták fel, mert nem vagyok idős, de gyermekkoromban nem emlékszem, hogy ismerték volna. Volt-e ennek a furcsa dolognak valami értelme, mert így most nincsen.”

A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története

A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és néprajzosokból álló szakemberek nem hagyhatták figyelmen kívül az írott jog és a szokásjog szabályait, melyek mellett vagy ellenében éltek a helyi jogszokások. Az alábbiakban a mintegy ezer lakosú Sárkeresztes (Fejér m.) paraszti közösségének dohányzással kapcsolatos jogszokásairól szólok.

Oldalak