második világháború

A Szovjetunió elleni hadba lépés újból elbeszélve

A Honvédelmi Kulturális Központban 2017. február 15-én mutatták be Andaházi Szeghy Viktor A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban (Belvedere Meridionale, Szeged, 2016.) című kötetét. A könyv bemutatásában a kötet kiadója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, Kiss Gábor Ferenc történész működött közre.

„Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól Filep Tamás Gusztávval beszélgetett.

Fejvesztett haláltánc

Az ötödik pecsét Fábri Zoltán 1976-ban készült filmje, mely a második világháború záróakkordját mutatja be. A nyilas hatalomátvétel után játszódó alkotást a rendező számos történelmi filmje előzte meg, melyek szintén a szélsőjobboldal és a holokauszt történetéttematizálják: a Hannibál tanár úr (1956), a Nappali sötétség (1963) és az Utószezon (1966). Ma mégisAz ötödik pecsétet tekintjük a rendező legkiforrottabb alkotásának. Az alkotás történelmi hátterét az Anno Filmklub legutóbbi vetítésén Paksa Rudolfelemezte.

Kereszthegy, Limanowa, Szent Korona – interjú Bárány Krisztiánnal

Bárány Krisztián filmrendező eddig három egészestés dokumentumfilmet jegyez, a Kereszthegyet, a Halhatatlanokat és A Szent Korona és koronázási kincseink nyomábant. Munkájáról, terveiről Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

Hideg és még hidegebb napok – Razzia és megtorlás a Délvidéken (1942–1945)

Hetvenöt éve, 1942. január 4-én, Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy „tisztogató akciója”, amely „hideg napok” néven vonult be a történelembe. Az eljárásnak több mint háromezer áldozata volt. A honvédség razziájára válaszul 1944–45-ben a szerb partizánok több tízezer magyart gyilkoltak meg.

Törvényes megszállók – a törvényen kívül

A szovjet hadsereg „hosszúra nyúlt” magyarországi tartózkodása mind a mai napig nehezen kutatható terület, amolyan fehér folt a hazai történetírásban. Nem véletlenül, hiszen a szovjetek különböző jogállású – vagy éppen (1955–1957 között) bármiféle jogi alapot nélkülöző – Magyarországon való állomásozása valójában katonai megszállás volt, bárhogyan is nevezzük azt.  Egy hódító, majd megszálló haderő pedig semmiféle betekintést nem ad a működésének részleteibe, így annak megismerésére, történeti feltárására is legfeljebb az utókornak lehet némi esélye.

Oldalak