második világháború

Dunkirk mítoszai – Christopher Nolan filmje történészszemmel

Christopher Nolan háborús mozija alighanem a legjobban várt háborús film a Ryan közlegény megmentése óta. Miközben a sajtó szinte egyöntetűen pozitívan értékelte a filmet, és a háborús film megújításáról beszélt, a történész kétkedve ül le a mozivászon elé, miután a plakáton visszaláthatjuk a brit patrióta történeti emlékezet Dunkirk toposzát: „A csata, ami megváltoztatta a világot”.

Észak-Erdély visszacsatolása: „horthysta-fasiszta terror” vagy rosszul finomhangolt adminisztráció?

Van-e értelme 2017-ben forráskiadványt kiadni, tekintve, hogy ha ezzel azt szeretnénk, hogy elérhetővé tegyük a fontosnak gondolt dokumentumokat, akkor erre a digitális megoldások sokkal egyszerűbb és hatékonyabb módszert kínálnak? Sárándi Tamás 2016-os, a Források a romániai magyarság történetéhez sorozatba illeszkedő forráskiadványát olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy van.

4+1 izgalmas időszaki kiállítás a nyárra

Öt olyan budapesti kiállítás ajánlunk olvasóink figyelmébe, melyek egyrészt kapcsolódnak a történelemhez, másrészt kellően izgalmas témával vagy nézőponttal rendelkeznekahhoz, hogy megtekintésükkel kellemesen tölthessék el nyári szabadidejüket.

Pszicho-western a második világháború utáni Magyarországon – az 1945 című film történészszemmel

A Moszkva teret és a Senki szigetét is jegyző Török Ferenc már sokszor bizonyította, hogy ért a hangulatfestéshez és a jellemábrázoláshoz. Legutóbbi filmjében azonban egy igen kényes témához nyúlt: a magyar társadalom második világháborús szerepvállalását és a holokauszthoz fűződő viszonyát vizsgálta a mikrotörténelem lencséjén keresztül, olyan kérdéseket is felvetve, létezik-e a kollektív bűnösség, és bemutatva, hogy egy látszólag aprócska esemény is elindíthatja a bűntudat lavináját...

A Lánchíd újjáépítésének ideológiai háttere

A második világháború véres küzdelmei nem kímélték meg a fővárost sem. 1945 tavaszán, amikor a Vörös Hadsereg győztes alakulatai bevonultak az elfoglalt Budapestre, a sokat szenvedett főváros meglehetősen siralmas képet mutatott. Az elhúzódó ostrom rengeteg áldozattal járt, emberéletben, épületekben egyaránt óriási volt a veszteség. Az ekkor elszenvedett károk hosszú listáját gyarapították a felrobbantott hidak is, amelyeknek csonka maradványai szomorú mementóként árválkodtak a Dunánál.

Magyarország a megsemmisítő háborúban

Március 21-én az Eötvös Collegium Történész Műhely és az I. Tóth Zoltán Kör közös rendezésében került sor az Előadások a Történész műhelyben című rendezvénysorozat 13. előadására. Ez alkalommal Fóris Ákos adott elő Magyarország a megsemmisítő háborúban címmel.

Oldalak