kutatás

„Nem könnyű a helyzet Kárpátalján” – interjú Molnár D. Erzsébettel

A Járom Kulturális Egyesület szervezésében folyó Egy sötét folt az Észak-Alföld törteneteben: Gulág című programsorozat zárórendezvényén, a Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása című kiállítás megnyitóján nyílt alkalmunk interjút készíteni a kiállítás kurátorával, Molnár D. Erzsébettel. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatójával a kárpátaljai magyar történetírás helyzetéről, a kutatás esetleges további súlypontjairól Szakács János beszélgetett.

Mit is őriznek a bécsi levéltárakban? - Fazekas István előadásának rövid vázlata

Fazekas István az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének, a volt bécsi levéltári delegátus előadást tartott az Eszterházy Károly Főiskolán múlt hét pénteken „A bécsi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású iratanyag és kutatási lehetőségei” címmel. A következőkben erről számolunk be röviden.

A nácizmus feldolgozásának elmúlt évtizedeiről

A huszadik századi európai történelem legszörnyűbb bűntetteit épp Kelet-Európában elkövető náci Németország 1945-re mindenestül elveszítette az 1939-ben általa kirobbantott világháborút. A szövetségesek által megszállt és pár évvel később két államra osztott Németország az 1989-90-es fordulat következtében azonban váratlanul újfent egyesült. A huszadik századi történelem ironikus fordulataként, bár kétségkívül elsősorban saját 1945 utáni metamorfózisának köszönhetően az ország ismét a kontinens legbefolyásosabb államává vált, miközben immár az európai politikai projekt kiterjesztése és mélyítése iránti egyik legelkötelezettebb nemzetközi szereplőnek is számított. Az 1989-es változások hatására a németek ezen felül végre azokkal a kelet-európai országokkal is nyílt viszonyt alakíthattak ki, ahol a második világháború legbrutálisabb ütközeteire sor került, ahol a nácik legszörnyűbb bűntetteiket elkövették és ahonnan a nácizmus következtében a legtöbb németet – sok évszázados jelenlétük után – elüldözték.

„Minden gonosz gyökere?” – a XVIII. századi cukorháború

Andreas Sigismund Marggraf porosz gyógyszerész, kémikus 1747-ben tett felfedezése után új korszak vette kezdetét Európában. Bár nem tudhatta, eredményeivel „háborút” indított el: a nádcukor és répacukor háborúját. Egy olyan küzdelem indult meg, melynek győztese teljesen átformálta a világ, s főképp Európa táplálkozáskultúráját. A cukor napjainkban is meghatározó élelmiszerként van jelen, megítélése azonban korszakonként változott, s jelenleg is számtalan tévhit terjed a nádcukor egészséges, s a répacukor káros hatásairól.

A digitális ősgesztától a kétrétegű pdf-ig – a Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatója

Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Tanácsterme adott otthont a történész szakma és a nagyközönség számára is online kutatási lehetőséget biztosító Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatójának. Az április óta hivatalosan is működő portál célja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása és publikálása. Az Országgyűlési Könyvtár kezelésében álló honlap egyrészt informál a meghirdetett pályázatokról és pályázati eredményekről, másrészt publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak, valamint igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek és technológiáknak.

Fiatal kutatók félidőben - konferencia beszámoló

2014. november 14-én került megrendezésre a „Fiatal kutatók félidőben” című konferencia az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottsága szervezésében. A rendezvénynek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete adott otthont, s fő célja az volt, hogy az Akadémia berkeiben másfél-két éve dolgozó fiatal kutatók rövid előadásban adjanak számot eddigi eredményeikről.

Oldalak