kora újkor

Az országgyűlések nélküli időszak – II. József és Albert herceg

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című sorozat. A második alkalommal megtartott rendezvényre 2017. április 27-én került sor, amelynek középpontjában a 18. század második felének felvilágosult abszolutizmusa állt.

A társuralkodó, a helytartó és a 18. század második fele – interjú Kulcsár Krisztinával

Kulcsár Krisztina történész, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a helytartótanácsi és a bírósági iratanyag referense, a levéltári honlap A hét dokumentuma rovatának szerkesztője. Doktori értekezését II. József 1768 és 1773 közötti magyarországi, erdélyi, bánsági és szlavóniai utazásairól írta. Munkájáról, pályájáról, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„A hatalmi diskurzust nem lehet a végtelenségig folytatni”

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett konferenciasorozat a készülő új irodalomtörténeti kézikönyv módszertani előkészítő sorozata. Az Értelmezés hatalma III: A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai c. konferencián Kecskeméti Gábortól, az intézet igazgatójától bevezető szavaiban megtudtuk: a készülő munka címe Magyar irodalomtörténet lesz.

Válasz Botlik Richárdnak – A történészi szakma alapelveiről

Nincs könnyű helyzetben az a történész, aki válaszolni szeretne Botlik Richárd tévedésektől, csúsztatásoktól hemzsegő recenzióira. Ilyenkor mindig az a dilemma, hogy mi a helyes: minden tévedésre és valótlanságra pontról pontra forrásokkal és szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztva megfelelni, vagy csak legyinteni egyet. Egy vita gyakran mozgósít érzelmeket, még egy tudományos disputa esetén sem csupán mérési eredmények, statisztikai jelentések ütköznek egymással. De a cél mindig valamifajta megegyezés keresése, tárgyilagos lezárás, nyugvópontra jutás.

A Rákóczi-szabadságharc egy kevésbé ismert szereplője: Esterházy Antal

Esterházy Antal a II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) vezette felkelés egyik igen fontos, ám méltatlanul elhanyagolt szereplője volt. Életével a történettudomány csak érintőlegesen foglalkozott forráskiadások és rövidebb feldolgozások formájában. A szakirodalomban, főleg a szocialista történetírásban, erősen negatív kép alakult ki róla, azonban voltak olyanok is, akik igyekeztek erényeit kiemelni. Közéjük sorolhatjuk Thaly Kálmánt, Markó Árpádot és Bánkúti Imrét is.

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

Oldalak