I. Miklós cár

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – II. rész

A zsidókkal szembeni orosz magatartás meghatározó mértékben akkor változott meg, amikor 1881 márciusában a Narodnaja Volja tagjai meggyilkolták II. Sándor cárt, és III. Sándor került a trónra. Szliozberg megemlíti, hogy a merényletre Purim ünnepének előestéjén került sor, ami egyáltalán nem volt biztató a zsidóság jövőbeli kilátásait nézve.

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – I. rész

A 19. században az európai nagyhatalmak ─ köztük a cári Oroszország ─ egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a Közel-Kelet térsége iránt, amely területének releváns része ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Az úgynevezett keleti kérdés lényege az volt, Rostoványi Zsolt megfogalmazásával élve, hogy Oroszország meg tudja-e szerezni az ellenőrzést a hanyatló Oszmán Birodalom ─ I. Miklós cár szavait idézve Európa beteg embere ─ európai területei felett, vagy a többi nagyhatalom meg tudja akadályozni ebben.

"Ilyen tavasz csak egy volt életemben"

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a mai napig a hazai közbeszéd tárgya. A mozgalmas hónapok eseményei közül kiemelkedik a „dicsőséges” tavaszi hadjárat. A Kubinyi András Történész Műhely Hadtörténeti Műhelyének meghívását elfogadva e hónapok hadieseményeinek bemutatására vállalkozott 2017. május 18-án A PPKE BTK Mikszáth-téri épületében Hermann Róbert hadtörténész, a szabadságharc elismert kutatója.