Horthy-korszak

Nők egy országos társadalmi akció élén – A Magyar a Magyarért Mozgalom (1938-1939)

Magyar csapatok bevonulása Losoncra 1938. november 10-én (Wikipedia)

Igen érdekes témának bizonyulnak azok a ’20-as, ’30-as évekhez köthető jótékonysági akciók, segélyezések, amelyek élén nők álltak. A két háború közötti időszak nőtörténetének egy, a szakirodalom által meglepő módon figyelmen kívül hagyott területére tévedtünk. Cikkemben egy ilyen akciót, a Magyar a Magyarért Mozgalom 1938-1939-es tevékenységét vizsgálom meg.

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

Méregkeverők - könyvbemutató

1929 nyarán egy Tiszazugban található kis faluval, Nagyrévvel kezdett foglalkozni a világsajtó. Sajnos azonban nem valamilyen dicső történet miatt került az angol, francia és német lapok hasábjaira a Tisza és a Körös által határolt vidéken fekvő település, hanem ekkor robbant ki a Horthy-korszak legnagyobb bűnügyi botránya.

A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel

Magyarország és Jugoszlávia két világháború közötti kapcsolata fontos, ám kevéssé kutatott területe a hazai történettudománynak. Utóbbi helyzeten kíván változtatni Hornyák Árpád kötete, amely egyedülálló, magyar nyelvű forráskiadvány. A délszláv diplomácia válogatott iratanyaga segít megismerni a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyait, és jobban megérteni a korszakon átívelő konfliktusok okait.

„Magyar-Osztrák Monarchia?” – interjú Fiziker Róberttel

Fiziker Róbert középiskolai tanárként kezdte pályáját, tudományos kutatóként folytatta, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa, ahol az 1945 előtti kormányszervek főosztályán a külügyi iratanyag referense. Doktori értekezését az osztrák legitimista mozgalom történetéből írta, tudományos munkája mellett rendszeresen publikál ismeretterjesztő cikkeket is. Pályájáról, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Oldalak