helytörténet

A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története

Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert tett szálló és a fürdő közismert mozaikjai a budapesti városképnek. Van azonban a Gellért-hegynek egy olyan nevezetessége, amelyről hosszú évtizedekig csak suttogva lehetett beszélni: ez a Gellért-hegyi sziklakápolna.

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

„A szép téli éjben messze világlottak a jégtükrön az örömtüzek…” – A téli Balaton a 19. században

Rövid hír a Balaton című hetilapban, 1884. december 4-én: „A Balaton tava befagyott. A legritkább esetek közé tartozik, s e században talán most történik ötödször, hogy t. i. a Balaton vize már november havában beállott. A halászok örülnek neki, mert bő halfogásra van kilátás.” Íme egy rövid, hírértékű, objektív tudósítás a 19. században, egy helyi érdekű lapban

Szilveszter Pest-Budán 1848 decemberében

Az 1848–49-es forradalom idején 1848 márciusától kezdve Pest-Buda volt a forradalom központja, a 12 pont követeléseinek megfelelően itt működött az országgyűlés és a kormány. Amikor azonban közeledett a sikerekkel és kudarcokkal egyaránt teljes 1848. év vége, a kormány komoly dilemma elé került.

Város – liget – köztér – szórakozás: az Urbs 2017. évi konferencia-felhívása

A Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége által szervezett VI. Magyar Várostörténeti Konferencia (Budapest Főváros Levéltára, 2017. november 3. hete) a városi térhasználat kérdéskörének egy specifikus részét helyezi a vizsgálat középpontjába: a közterek és parkok szerepét a városok életében.

Száztíz éve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

A múzeum 1906. december 6-án tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. Igaz, már december 1-én megnyitották. A kissé talán rejtélyesnek ható öt napos csúszás mögött azonban nem kell semmiféle logikátlanságot vagy szervezési hibát gyanítani. Egyszerűen csak annyi történt, hogy december elején épp a magyar fővárosban időzött Ferenc József – egykori miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf szobrát avatta fel Budapesten – s szoros programja során 1-én tudott időt szakítani a megnyitóra.

Oldalak