forrás

Harctér és hátország – az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai

„…számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő hatásával.” – írta Tisza István 1914. augusztus 2-án minisztertereinek. E szavakat választotta Völgyesi Zoltán a L’Harmattan és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában, 2016 végén megjelent könyve egyik mottójának.

„…szeretnék már a fenébe menni” – megjelent az ArchívNet új száma

Napjainkban egyre népszerűbbek a történelem személyes forrásai: a naplók, magánlevelezések, önéletrajzok, visszaemlékezések. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet most megjelent, 2016. évi hatodik száma is ezekkel foglalkozik.

Mohács, Buda elvesztése és a szemtanúk – interjú Kasza Péterrel

Tudományos fokozatát irodalomtörténetből szerezte, de legalább annyira történész is, mint irodalmár, noha magát elsősorban latinistának tartja. Kora újkori humanista történetírással foglalkozik, hosszan kutatta Brodarics István pályáját. A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék egyetemi docensével, Kasza Péterrel Vér Eszter Virág beszélgetett.

A levél mint információforrás a 17. század elején

"Hogy emberek módjára élhetünk, s hogy utódaink jó emlékezetükben tartanak, azt mind az írásmegőrző anyagoknak köszönhetjük." Az idősebb Plinius fenti megállapítása helytállónak bizonyult. A levelezés mint az információátadás eszköze még a 21. századi ember életében is fontos szerepet tölt be. A levél írásának és célba érésének módja persze változott, sokat fejlődött az évszázadok során, de a lényeg ugyanaz maradt: az információ közvetítése két személy között. A magyarországi írásbeliség viszont még a 17. század elején sem volt széles körben elterjedt. Csak a művelt és tanult, főleg felsőbb osztálybeli személyek foglalkoztak írással és olvasással.

A történész mint mesterember, avagy merre tart a történettudomány?

Szőts Zoltán Oszkár A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány? címmel közölt vitaindító cikket, amelynek felvetéseire rövidesen reagált Illik Péter A történész, mint „csak” történész, avagy merre tart a történettudomány? című írásával. Ahogy ő írta, „ha véres vitára nem is, de továbbgondolásra és más szempontú megközelítésre” valóban késztetnek a szóba hozott dolgok. Lássuk hát, követve lllik Péter gondolatmenetét, mi mindenen érdemes elgondolkodni feltétlen (messze nem a teljesség igényével).

A történész, mint „csak” történész, avagy merre tart a történettudomány?

Szőts Zoltán Oszkár A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány? vitaindító cikke, ha véres vitára nem is, de továbbgondolásra és más szempontú megközelítésre mindenképpen ingerli az olvasót. Válaszcikk.

Oldalak