filmelemzés

„A szakasz” Afganisztánba megy – a 9. század című film történészszemmel

A Szovjetunió afganisztáni háborúja – ellentétben az Egyesült Államok sok szempontból hasonló vietnami konfliktusával – nem bővelkedik filmes feldolgozásokban. Az afgán konfliktust bemutató első valóban realisztikusnak és hitelesnek szánt háborús filmeposzra egészen 2005-ig kellett várni. Erről, Fjodor Bondarcsuk 9. század (9 Rota) című alkotásról lesz szó a következőkben.

„… bár csak megkímélhetnélek…” A Sissi-trilógia harmadik része történészszemmel

A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

A Fehér királyné és a Kuzinok háborúja. Philippa Gregory sorozata történész szemmel

Mostani írásunkban a történelmi romantikus regények egyik koronázatlan királynőjének könyvsorozatát vesszük górcső alá. A Kuzinok háborúja címet viselő hexalógia a rózsák háborújának második felétől követi az eseményeket, egészen VIII. Henrik uralkodásának közepéig. Az egyes könyvek főhősei mind a korszakban jelentős szerepet játszó, vagy fontossá váló nők, akik a maguk eszközeivel próbálják meg alakítani a háború menetét.

„különben is mindent szeretek, ami magyar…” - A Sissi-trilógia második része történészszemmel

A Sissi-trilógia 1956-ban bemutatott folytatása a „Sissi, az ifjú császárné” címet kapta, és az első részhez hasonlóan elsöprő sikert aratott. Az epizódok mindmáig a legismertebb német nyelvű filmeknek számítanak. A csak kisebb kronológiai pontatlanságokat tartalmazó első részhez képest a második filmben a forgatókönyvírók történeti hűségre való törekvése egyre esetlegesebbé válik. Ebben az epizódban a házasság problémáktól terhes első éveit (1854-55) az első magyarországi út (1857), illetve a kiegyezés és a koronázás (1867) motívumaival építették össze egyetlen eseménysorrá. A változtatások mögött feltehetően dramaturgiai megfontolások, leginkább a sűrítés szándéka állhatott.

„… olyan császárné lesz, amilyet még nem látott a világ…” A Sissi-trilógia első része történészszemmel

Az Ernst Marischka által rendezett első Sissi-film a szovjet csapatok kivonulását követően az országimázs-építés egyik specifikus eszközeként jelenhetett meg 1955-ben, míg a trilógia második részének az ’56-os magyarországi események adhattak kiemelt aktualitást, a záró képsorokban felcsendülő magyar himnusz hangjaival. Bár populáris, szórakoztató produkcióról van szó, ennek ellenére – vagy talán épp ennek következtében – széles tömegek képét formálta Erzsébetről, s egyúttal a XX. század második felében kibontakozó modern kultusz fő katalizátora lett.

Hangok a keszonból - Gondolatok a Megáll az idő című örökszép film kapcsán

Gothár Péter és Bereményi Géza 1981-es filmalkotása az 1960-as évek fiatalságáról, az 1956-os megtorlásokat követő ocsudásról. A film megtekintéséhez vagy újra megtekintéséhez Bern Andrea csinál kedvet és villant fel szempontokat Olvasóink számára.

Oldalak