Erzsébet királyné

Erzsébet királyné tisztelete – kamarakiállítás megnyitó Makón

Erzsébet királyné születésének 180., magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából a makói József Attila Múzeum 2017. június 23-24-én nagyszabású programmal készült, hogy méltóképpen emlékeztessen a magyarok királynéjára, Erzsébetre.

Híradó az 1867-es királykoronázás 150. évfordulója alkalmából

Az Erzsébet Királyné Alapítvány azzal a célkitűzéssel kezdte meg munkáját egy évvel ezelőtt, hogy a köztudatban Sisiként élő császárné és királyné kultuszát tovább mélyítse, illetve születésének 180. évfordulója alkalmából ünnepi programfolyammal állítson emléket számára. Az alapítvány életre hívása néhány lelkes civil nevéhez fűződik, akiknek a hazai közéletben meghatározó szerepet betöltő Eilika Habsburg-Lothringen (az alapítvány fővédnöke) mellett Kósa Erika (a kuratórium elnöke) támogatását is sikerült megnyerniük.

„… bár csak megkímélhetnélek…” A Sissi-trilógia harmadik része történészszemmel

A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

„… olyan császárné lesz, amilyet még nem látott a világ…” A Sissi-trilógia első része történészszemmel

Az Ernst Marischka által rendezett első Sissi-film a szovjet csapatok kivonulását követően az országimázs-építés egyik specifikus eszközeként jelenhetett meg 1955-ben, míg a trilógia második részének az ’56-os magyarországi események adhattak kiemelt aktualitást, a záró képsorokban felcsendülő magyar himnusz hangjaival. Bár populáris, szórakoztató produkcióról van szó, ennek ellenére – vagy talán épp ennek következtében – széles tömegek képét formálta Erzsébetről, s egyúttal a XX. század második felében kibontakozó modern kultusz fő katalizátora lett.

Az Erzsébet-kultusz nyomában – interjú Vér Eszter Virággal

Történelem, új- és jelenkori történeti muzeológia és levéltár szakon végzett, majd történelemből doktorált az ELTE BTK-n, 2007 óta ugyanitt a Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója. 19-20. századi kultusztörténettel, 19. századi művelődés- és életmódtörténettel foglalkozik. Első kötete Erzsébet királyné magyarországi kultusza 1898-1914 között címmel jelent meg 2006-ban. Vér Eszter Virággal bécsi kutatóútja alatt Czeferner Dóra beszélgetett.

„... nem gondoltam volna, hogy politikáról fogok beszélgetni a feleségemmel...” – Impressziók a 2009-ben készült Sissi filmről III. rész

Vér Eszter Virág Erzsébet királyné születésnapjának évfordulóján útnak induló cikksorozatának első részéből kiderült, hogy az elemzett 2009. évi filmalkotás milyen viszonyban áll a Romy Schneider főszereplésével forgatott korábbi alkotással. A második részben Sissi kultuszának kutatója a királyné egyéniségére és a királyi család magánéletére vonatkozó epizódok történelmi hitelességét vizsgálta. A filmelemzés befejező része pedig a politikai háttér aspektusából veszi górcső alá a művet.

Oldalak