életmódtörténet

Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

2016. december 13-án nagy érdeklődés mellet került megrendezésre a második Történész Sörest a Budapest Klisé Bárban. Ezúttal az esemény meghívott előadója Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, az est moderátora pedig Szőts Zoltán Oszkár, az MNL főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője volt.

Olajcsoda az izraelita sajtó hasábjain – a chanuka és a közösségi emlékezet

Chanuka a jeruzsálemi Szentély újraavatásának és fénycsodájának ünnepe. Az örökmécs (menóra) egy napra elegendő olaja a bálványkultusztól megtisztított Szentélyben nyolc napig égett, míg az új olaj el nem készült. Történelmi hátterét a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellenista korszak Szeleukida uralkodói közül IV. Antiokhosz trónra lépése jelentette.

Beszámoló a „Háborús hétköznapok II.” című konferenciáról

2016. november 10–11-én ismét első világháborús hétköznapokkal foglalkozó tudományos konferenciát rendezett a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Az idei szimpózium a 2015. október 6–7-én megtartott esemény folytatása. 2016-ban is helyet kaptak a muzeológusok, történészek mellett egyéb tudományágak képviselői: néprajzkutatók, könyvtárosok, művészettörténészek, szociológusok, sőt orvosok is.

„Mit kínlódsz vele?” - A tiszazugi gyilkos asszonyok a sajtó tükrében

A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya 1929. július 29-én robbant ki. A Tiszazugban a terhet jelentő idős szülőket, megunt férjeket, nem kívánt gyermekeket az asszonyok arzénnel küldték a másvilágra. Valószínűleg nem elszigetelt esetekről, hanem egy szokásról volt szó, amelyről az egész faluközösség tudott, és amit a tiszazugiak évtizedeken át űztek. Az első bizonyított gyilkosságot 1911-ben hajtották végre Nagyréven. A mérget étellel, itallal fokozatosan adták be az áldozatnak, s egészen 1929-ig folytak így a gyilkosságok.

„Minden gonosz gyökere?” – a XVIII. századi cukorháború

Andreas Sigismund Marggraf porosz gyógyszerész, kémikus 1747-ben tett felfedezése után új korszak vette kezdetét Európában. Bár nem tudhatta, eredményeivel „háborút” indított el: a nádcukor és répacukor háborúját. Egy olyan küzdelem indult meg, melynek győztese teljesen átformálta a világ, s főképp Európa táplálkozáskultúráját. A cukor napjainkban is meghatározó élelmiszerként van jelen, megítélése azonban korszakonként változott, s jelenleg is számtalan tévhit terjed a nádcukor egészséges, s a répacukor káros hatásairól.

Oldalak