dualizmus

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

Rudolf trónörökös halála és emlékezete

„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja s ugy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét a Budapesti Hirlap 1889. február 1-én megjelent száma. Rudolf halálát követően – az egymásnak ellentmondó, gyilkosságról, illetve önkezűségről szóló korábbi hivatalos közleményeket cáfoló híresztelések következtében – a lapok érzékelhetően elbizonytalanodnak.

Deák Ferenc halála és temetése

Táncsics Mihály lánya, Eszter és utóbbi férje, Csorba Géza közös naplójának 1876. január 28-án kelt bejegyzései között az alábbi sorok olvashatóak: „Este elmentem Pappékhoz. Papp egyebek közt elbeszélte, hogy olyasforma híreket hallott, hogy Deák Ferenc meghalt. Megütődtünk. Itthon is elmondám: akartuk ugyan hinni, de mégis igen nyugtalanok lettünk.” A nyugtalanság sajnos jogosnak bizonyult, így Csorba Géza ekképp zárta aznapi naplójegyzeteit: „Bebizonyult, hogy ma éjjel ¾ 11-kor meghalt Deák Ferenc!!”

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész

Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az utóbbi időszakban egyre aktuálisabb kérdései is, így e hiány alább pótoltatik.

„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

2016. december 13-án nagy érdeklődés mellet került megrendezésre a második Történész Sörest a Budapest Klisé Bárban. Ezúttal az esemény meghívott előadója Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, az est moderátora pedig Szőts Zoltán Oszkár, az MNL főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője volt.

Nem mind Arany, ami fénylik ‒ Konferencia-felhívás

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Vagyis idén 200 éve, hogy többek között a Toldi, a Walesi bárdok, V. László és a Szondi két apródja c. történelmi témájú ballada szerzője világra jött. Az 1848-49-es szabadságharc, a passzív ellenállás és a kiegyezés aktív résztvevője volt – ha máshogy nem, művein keresztül –, ezért is fontos, hogy az író, költő, műfordító, nemzetőr és politikus évfordulójáról méltón megemlékezzen ne csak az irodalomtudomány, hanem mások mellett a történettudomány. Mai cikkünkben egy ennek lehetőséget adó konferencia-felhívást teszünk közzé Országjáró rovatunkban.

Oldalak