diplomáciatörténet

The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations - recenzió

A litván gyökerű Jagello-dinasztia, amely története során a lengyel, a magyar és a cseh trónt is elfoglalta, meghatározó szereplője volt a 15-16. századi Európa politikai életének. A történetükhöz kapcsolódó kutatások, egy érdekes szegmensét képezik a családi kapcsolatok és a diplomáciai szerepvállalás. Az oszmán előretörés, a Habsburg-ház fokozott érdeklődése Magyarország iránt és a pápai politika is hozzájárult a Jagelló-külpolitika alakulásához. Ehhez kapcsolódva jelentetett meg egy tanulmánykötetet az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport 2016-ban.

„Elvárható, hogy tárgyilagos hangnemben vitázzunk egymással” – interjú L. Balogh Bénivel

L. Balogh Béni levéltáros-történész, a történelemtudomány doktora. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán diplomázott, majd az ELTE-n levéltárosi végzettséget szerzett. 1989 óta él Magyarországon, jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos titkára. Életéről, pályájáról, kutatásairól Filep Tamás Gusztávval beszélgetett.

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész

Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az utóbbi időszakban egyre aktuálisabb kérdései is, így e hiány alább pótoltatik.

A szabadságharc végnapjai és a világosi fegyverletétel

1849 nyarán az Osztrák Császárságtól függetlenedő Magyarország katonai szempontból erősen szorongatott helyzetbe került. Bár a tavaszi hadjárat a főhadszíntéren a császári csapatok visszaszorítását, illetve Buda visszafoglalását eredményezte, az eseményekkel párhuzamosan Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár megegyeztek az orosz katonai intervenció ügyében, amelynek keretében a cár 200 000 katonát ígért a császári csapatok megsegítésére. Mindez – mint utóbb bebizonyosodott – a katonai-politikai erőviszonyok végzetes mértékű eltolódását jelentette. 

Kiállítás a francia-magyar kapcsolatokról – Pilisi Gótika

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport összefogásának eredményeképpen 2016. május 19-én nyílt meg a Pilisi Gótika – II. András francia kapcsolatai című kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Barcsay termében. A kiállítás kurátora Benkő Elek régész akadémikus és Bárány Attila történész professzor voltak, kiállításukat július 31-ig lehet megtekinteni. Kedvcsinálóként módosítás nélkül közöljük Szabó László írását az Unideb.hu-ról.

Oldalak