családtörténet

Lendületet vesznek a családtörténeti kutatások

Erdélyi Gabriella történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2017-től a Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és családintegrációk a 16–19. században Lendület kutatócsoport vezetője. A projektről, az eddigi kutatásairól és pályájáról Gyimesi Réka beszélgetett vele.

„... nem gondoltam volna, hogy politikáról fogok beszélgetni a feleségemmel...” – Impressziók a 2009-ben készült Sissi filmről III. rész

Vér Eszter Virág Erzsébet királyné születésnapjának évfordulóján útnak induló cikksorozatának első részéből kiderült, hogy az elemzett 2009. évi filmalkotás milyen viszonyban áll a Romy Schneider főszereplésével forgatott korábbi alkotással. A második részben Sissi kultuszának kutatója a királyné egyéniségére és a királyi család magánéletére vonatkozó epizódok történelmi hitelességét vizsgálta. A filmelemzés befejező része pedig a politikai háttér aspektusából veszi górcső alá a művet.

First lady a viharban – Recenzió

Idős „bennfentesek” ma is emlékeznek még Károlyi Mihály feleségére, Andrássy Katinkára, aki a hatvanas évek közepétől a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi-palota egyik lakosztályában élt, ingázva szülőföldje és választott francia otthona között. Akik találkoztak vele, az évek óta özvegy idős asszonyt szelíd, joviális személyiségként elevenítik fel, aki a Kádár-korszakban „csúcsrajáratott” presztízse ellenére mindvégig őrzőtt egy jó adag arisztokratizmust és a született előkelőkre jellemző félreismerhetetlen stílt. Az első magyar first lady önéletrajzi visszaemlékezései két részletben jelentek meg: az Együtt a forradalomban 1967-es kötetét az Együtt a száműzetésben követte két évvel később. Az Európa kiadó jóvoltából a közelmúltban – jegyzetekkel ellátva – mindkét kötet újra a könyvesboltok polcaira került.

„...sokkal könnyebb lenne az életem, ha nem lenne császár...” - Impressziók a 2009-ben készült Sissi filmről II. rész

Sissi születésnapjának évfordulóján közzétett filmelemző írásának folytatásában Vér Eszter Virág, Erzsébet királyné kultuszának kutatója, a királyné egyéniségére és a királyi család magánéletére vonatkozó epizódok történelmi hitelességét vizsgálja.

A Zrínyi család muraközi emlékhelyei

A Muraköz északon a Mura, délen a Dráva által határolt tájegység, Trianonig Magyarországhoz, Zala vármegyéhez tartozott. 1920-ban az akkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolták. 1941 és 1945 között újra magyar fennhatóság alá került, majd ismét visszaállították a trianoni határokat. 1990 óta Horvátországhoz tartozik. A XIX. század utolsó évtizedeitől kezdve az impériumváltozásig Muraközben igen jelentős magyar és horvát nyelvű Zrínyi-kultusz létezett. Mára a csaknem teljesen horvát lakosságúvá vált területen a Zrínyiek magyarsága már nem evidencia. A vidék bővelkedik Zrínyi emlékhelyekben, melyeket érdemes nekünk is ismerni, felkeresni és nemzetiszínű koszorúkkal ékesíteni.

A választás béklyójában – Gondolatok a 19. századi szlovák és magyar nacionalizmusokhoz

Az elmúlt év során jelent meg Demmel József kötete, a Pánszlávok a kastélyban. Justh József és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története (Pesti Kalligram, Bp., 286 p.). A könyv olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely mind a (cseh)szlovák, mind a magyar nacionalizmus számára kezelhetetlennek bizonyult: a magyar (hungarus) politikai tudattal rendelkező, de szlovák anyanyelvű nemesi rétegre.

Oldalak