20. század

Nők egy országos társadalmi akció élén – A Magyar a Magyarért Mozgalom (1938-1939)

Magyar csapatok bevonulása Losoncra 1938. november 10-én (Wikipedia)

Igen érdekes témának bizonyulnak azok a ’20-as, ’30-as évekhez köthető jótékonysági akciók, segélyezések, amelyek élén nők álltak. A két háború közötti időszak nőtörténetének egy, a szakirodalom által meglepő módon figyelmen kívül hagyott területére tévedtünk. Cikkemben egy ilyen akciót, a Magyar a Magyarért Mozgalom 1938-1939-es tevékenységét vizsgálom meg.

Heti ajánló 2017/29.

Nyíregyháza és környékének történelmi, néprajzi és természeti értékei a filmvásznon, kamarakiállítás és raktárséta a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából, könyvbemutató és beszélgetés a magyar királyi honvédség részvételéről a Szovjetunió ellen, tematikus művészettörténeti este zenével és borral fűszerezve, valamint galdiátorjátékok és régészeti előadások egy római villagazdaságban.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

Az olasz–magyar barátság és a Vatikán

A Tolnai Világlapja 1927. április 6-i címlapja a Bethlen-Mussolini találkozó alkalmából

90 évvel ezelőtt, 1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett. A két ország külpolitikai céljait kevéssé ismerő, felületes szemlélő számára a szerződés minden bizonnyal csupán általánosságokat, formalitásokat tartalmazó papírost jelentett, azonban a nagypolitikai élet szereplői sejtették, hogy a kulisszák mögött messzemenő megállapodásokról esett szó.

Módszerváltás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által életre hívott Vidéktörténeti Témacsoport első nagyobb kutatási eredményeit összegző, az 1945-ös korszakváltásról szóló tanulmánykötetét mutatták be 2017. május 18-án a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri épületének konferencia- és kiállítótermében. A kötetet Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora ismertette.

„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után

Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok embereszményével és világnézetével. Az egyházak az iskolákon keresztül nagy befolyást gyakoroltak a társadalomra. A pártegyeduralom irányába sodródó politika az egyházak pozícióinak gyengítésére törekedett, ezért hamarosan azzal az igénnyel lépett fel, hogy teljes mértékben kontroll alá vonja a magyar oktatást, és azon belül megszüntessen minden pluralizmust.

Felszállott a páva vármegye házára – avagy a fiumei kétfejű sas arctalansága

1906 júniusában Fiume két rendkívüli eseménynek is tanúja lehetett. Hosszas várakozás után a kormány az állam képviseletére Nákó Sándor személyében végre ismét kormányzót küldött a városba. Nákó beiktatására június 27-én került sor – szokás szerint ünnepélyes keretek között. A vasútállomáson a fiumei podestán (polgármesterén), Francesco Vión és a kormányzó-helyettesen, Gaál Tiboron kívül még Riccardo Zanella, az alkotmányos válság alatt lemondott, majd nemrég újraválasztott országgyűlési képviselő is megjelent.

Oldalak