19. század

„Amikor az embernek a foglalkozása a hobbija” – interjú Pilkhoffer Mónikával

Építészettörténet, városiasodás, Pécs története, urbanizáció, modernizáció, lakáskultúra – néhány kulcsszó Pilkhoffer Mónika kutatásaiból. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének oktatójával Máté Zsolt beszélgetett pályájáról és kutatásairól.

Ferenc József és Kossuth gyászszertartása

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi beágyazottságát és elismertségét. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című rendezvény-sorozat, amelynek első alkalmára 2017. március 30-án került sor. Első alkalommal a kiegyezés 150. évfordulójára is tekintettel a dualizmus korszaka került fókuszba.

A dohányzással összefüggő jogszokások rövid története

A népi jogélet kutatói hosszú időn át nagy figyelmet fordítottak egy-egy település jogviszonyainak, közösségi normáinak vizsgálatára. A kutatás ilyen esetben a közigazgatástól a közvélemény büntetésekig terjedt. A főleg jogászokból és néprajzosokból álló szakemberek nem hagyhatták figyelmen kívül az írott jog és a szokásjog szabályait, melyek mellett vagy ellenében éltek a helyi jogszokások. Az alábbiakban a mintegy ezer lakosú Sárkeresztes (Fejér m.) paraszti közösségének dohányzással kapcsolatos jogszokásairól szólok.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Japán utazók a Monarchia Magyarországán – Operettfigurák és bájos nippek 3. rész

A sorozat első részét ott hagytuk abba, hogy egy századfordulós japán utazó ismerkedési szokásaiba tekintettünk bele. Ám voltak olyan japán utazók is, akik elérték céljukat, vagyis sikerült meghódítaniuk egy magyar leánykát, s erre bizonyítékul álljon itt egy másik japán költő verse 1887-ből: „Letört vadrózsa emléke / Ruhámban virág illata.” Sorozatunk harmadik része a magyarországi Japán-képpel, és a korabeli utazások hátterének megvilágításával foglalkozik.

Karl May és a magyarországi könyvkiadás

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen a világ egyik legismertebb szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 125 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. De nem ez az egyetlen idei, vele kapcsolatos kerek évforduló. Az író 1842. február 25-én, azaz 175 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 105 évvel ezelőtt hunyt el.

Oldalak