ünnep

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

Szilveszter Pest-Budán 1848 decemberében

Az 1848–49-es forradalom idején 1848 márciusától kezdve Pest-Buda volt a forradalom központja, a 12 pont követeléseinek megfelelően itt működött az országgyűlés és a kormány. Amikor azonban közeledett a sikerekkel és kudarcokkal egyaránt teljes 1848. év vége, a kormány komoly dilemma elé került.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Olajcsoda az izraelita sajtó hasábjain – a chanuka és a közösségi emlékezet

Chanuka a jeruzsálemi Szentély újraavatásának és fénycsodájának ünnepe. Az örökmécs (menóra) egy napra elegendő olaja a bálványkultusztól megtisztított Szentélyben nyolc napig égett, míg az új olaj el nem készült. Történelmi hátterét a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellenista korszak Szeleukida uralkodói közül IV. Antiokhosz trónra lépése jelentette.

Hogyan lett augusztus huszadika tizenötödikéből?

Noha a magyar állam szerveződése egy hosszabb folyamat volt, mégis augusztus 20-a az a hivatalos állami ünnepünk, melyhez az eseményt szimbolikus értelemben kötni szokás. Kevéssé köztudott, hogy mindez már államalapító királyunk, I. Szent István (1000-1038) idejében is jeles nap volt: első koronás főnk Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-ére Székesfehérvárra hívta össze a királyi tanácsot, és ekkor királyi törvénylátó napokra is sor került. A hagyomány szerint halála közeledtével ezen a napon (vagy legalábbis augusztus közepén) ajánlotta fel országát Szűz Máriának, s ekkor is hunyt el.

ANZAC Day: Az ausztrál nemzeti ünnep

2015. április 25-én volt a századik évfordulója az ANZAC napjának. Pontosan 100 évvel ezelőtt érkezett Gallipoliba az ausztrál és az új-zélandi hadsereg az első világháborúban. Mai napig fontos emléknek tartja a két nemzet, mivel ez volt az első nagy hadművelet a két ország történetében. Bár sokan vesztették életüket a harcokban, és a hadicélt sem sikerült teljesíteni, ennek ellenére a gallipoli hadművelet fontos szerepet tölt be a két ország nemzeti identitásában. 

Oldalak