ünnep

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Farsangi bálok Pesten és Budán

Ahogy az utóbbi években az már megszokott, idén is beköszönt lassan a majd farsangkor tetőző báli időszak. Városszerte plakátok hirdetik a különféle bálokat, így újra van Budapesten jogászbál, orvosbál és van Operabál is, néhány éve pedig, Balatonfüred mintájára nyaranta Budapesten is rendeznek Anna-bált. Ezek jobbára a két világháború közötti korszak hagyományaira utalnak vissza, pedig Pesten és Budán már 150–200 évvel ezelőtt is országos hírű bálokon rophatta a táncot, akinek a kedve úgy hozta és az erszénye is lehetővé tette a részvételt.

Szilveszter Pest-Budán 1848 decemberében

Az 1848–49-es forradalom idején 1848 márciusától kezdve Pest-Buda volt a forradalom központja, a 12 pont követeléseinek megfelelően itt működött az országgyűlés és a kormány. Amikor azonban közeledett a sikerekkel és kudarcokkal egyaránt teljes 1848. év vége, a kormány komoly dilemma elé került.

„Nektek saját magamat adom.” – Karácsony a Szívgárdában

A karácsony megünneplése nem csak felekezeti, társadalmi és regionális törésvonalak mentén térhetett el, hanem aktuális társadalmi törekvések, közösségi célok is kifejeződhettek általa. Ennek egyik jó példája a katolikus reneszánsz keretében az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektáló Szívgárda karácsonya.

Olajcsoda az izraelita sajtó hasábjain – a chanuka és a közösségi emlékezet

Chanuka a jeruzsálemi Szentély újraavatásának és fénycsodájának ünnepe. Az örökmécs (menóra) egy napra elegendő olaja a bálványkultusztól megtisztított Szentélyben nyolc napig égett, míg az új olaj el nem készült. Történelmi hátterét a Nagy Sándor hódításaival kezdődő hellenista korszak Szeleukida uralkodói közül IV. Antiokhosz trónra lépése jelentette.

Oldalak