életrajz

„Utazás a Föld körül 80 év alatt” – Hevesy Pál diplomata életútja

Hevesy Pál (1883–1988) a két világháború közötti magyar diplomácia egyik meghatározó alakja volt, neve ma mégis viszonylag keveseknek cseng ismerősen.

„Minden szál hozzá vezetett” – Arany, az ember

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, / Messziről lobogva tenger pusztaságon…” – Talán alig akad ember széles e hazában, akinek e sorok ne derengenének, s az iskolás diákok bizonyára napjainkban is könnyedén ráismernek, hogy a Toldi című elbeszélő költeményből való az idézet. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila mellett irodalmunk talán legismertebb alakja az éppen ma kétszáz éve született Arany János.

„A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete

Gróf Andrássy Gyula régi magyar arisztokrata család sarja, a 19. századi magyar történelem meghatározó alakja. Élete regényes, de mégis valóságos. Nemzetéhez, még ha kompromisszumot kötött is, haláláig hű maradt. Éppen 150 esztendeje annak, hogy Ferenc József a dualizmus első magyar miniszterelnökévé nevezték ki.

A Rákóczi-szabadságharc egy kevésbé ismert szereplője: Esterházy Antal

Esterházy Antal a II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) vezette felkelés egyik igen fontos, ám méltatlanul elhanyagolt szereplője volt. Életével a történettudomány csak érintőlegesen foglalkozott forráskiadások és rövidebb feldolgozások formájában. A szakirodalomban, főleg a szocialista történetírásban, erősen negatív kép alakult ki róla, azonban voltak olyanok is, akik igyekeztek erényeit kiemelni. Közéjük sorolhatjuk Thaly Kálmánt, Markó Árpádot és Bánkúti Imrét is.

Fehér foltok a kora újkori hadtörténetben – interjú Lázár Balázzsal

Lázár Balázs hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bécsi kirendeltségének kutatója, korábban a Magyar Országos Levéltár munkatársa. Főként 18. századi hadtörténelemmel foglalkozik, két kötete és számos további publikációja jelent meg eddig. Berkes Márton interjúja.

„…viharos időkben is sikerült megőriznem önmagamat…” – Jakó Zsigmond életpályája

A magyarországi és a romániai magyar történettudomány egyik legmeghatározóbb képviselője, az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatója, Jakó Zsigmond élete és munkássága során szüntelen arra törekedett, hogy az erdélyi okleveleket, kéziratos anyagokat megóvja és kutathatóvá tegye más történészek számára. Az általa írt művek úttörőnek számítottak, mivel olyan szempontból közelített egy-egy téma felé, amely akkoriban még nem volt megszokott: a társadalomtörténeti megközelítés irányából.

Oldalak