Kilátó

Nők mint hősök – Bécsbe érkezett a budapesti Balassi Intézet utazó kiállítása

Az első világháború százéves évfordulójára egy igazán különleges tárlattal készültek még 2015 végén Budapesten, a Balassi Intézetben. A (N)ők is hősök címet viselő kiállítás két kurátora, Kincses Károly fotóművész, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója, valamint ifj. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese álmodta, illetve valósította meg ezt az egyedi anyagot, amely többek között azt hivatott bemutatni, hogy miként változott meg a nők élete, illetve társadalomban betöltött szerepe az első világháború idején.

A Valentin-napi mészárlás

Az 1920-as évek Chicagóját az erőszak és a kegyetlen bandaháborúk jellemezték. Az alvilági leszámolások tetőfoka az 1929-ben, Szent Valentin napján elkövetett mészárlás volt, amikor Al Capone kiiktatta legnagyobb vetélytársának csapatát.

A brazil kultúra afrikai gyökerei

A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt együtt. A 16. század közepétől 1888-ig mintegy 4,9 millió fekete rabszolgát szállítottak Afrikából a dél-amerikai portugál kolóniára. A rabszolgamunkára épülő gyarmati gazdaság elsősorban a cukornádültetvényeken jelent meg, de az arany és gyémánt késő 17. századi felfedezésével és a kávéfogyasztás 19. századi általános elterjedésével a rabszolgaigény tovább nőtt, így a rabszolga-kereskedelem tartósan jövedelmező és törvényes maradt.

A Fulbright-csereprogram egy történész szemszögéből

Fulbright-ösztöndíjasként a 2015–2016-os tanévben négy hónapot töltöttem el San Francisco-ban mint Visiting Student Researcher (VSR). Fogadóintézményem a San Francisco State University (SFSU) volt és a japán-amerikaiak kitelepítését és internálását kutattam. Személyes tapasztalatokra támaszkodva röviden ismertetni szeretném a Fulbright-csereprogramot, az ösztöndíj-kategóriákat, az alapvető követelményeket, valamint a pályázási folyamatot, hogy mindez segítségül szolgáljon a történelemtudományokat képviselő pályázóknak.

A „Lendület” Szent Korona kutatócsoport Bécsben – könyvbemutató a bécsi Collegium Hungaricumban

2017. január 27-én a bécsi magyar közönség is megismerhette a „Lendület” Szent Korona kutatócsoport legújabb könyveit a Bécsi Magyar Történeti Intézet által szervezett könyvbemutatón. A nagy létszámú hallgatóságot ifj. Bertényi Iván köszöntötte, s rövid bemutatás után átadta a szót dr. Pálffy Gézának, a Kutatócsoport vezetőjének.

Izland és az 1956-os forradalom

Ahogy azt korábbi cikkünkben olvashatták, a világ többi részéhez hasonlóan Skandináviában is figyelemmel kísérték a magyarországi forradalom eseményeit. Nem volt ez másképp Izlandon sem, amely mindössze 1944 óta volt független – okkal feltételezhető, hogy egy nemzet függetlenségért való küzdelme ezért ragadta meg a kis ország közvéleményének figyelmét. A Morgunblaðið nevű konzervatív lap 1956. október 24-től 1957-ig gyakorlatilag napi rendszerességgel, több cikkben, legtöbbször a főoldalon írt az aktuális helyzetről Magyarországon, de ezen kívül sok cikk jelent meg a magyar irodalommal, zenével kapcsolatban is. Izlandi értelmiségiek – mint például a Nobel-díjas író, Halldór Laxness – írtak a magyar forradalommal kapcsolatban, illetve az újság cikkeket közölt például Mindszenty József bíborostól vagy Kéthly Annától.

Oldalak