Kilátó

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

A Monroe-doktrína másfél évszázada – II. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

A Monroe-doktrína másfél évszázada – I. rész

James Monroe amerikai elnök 1823. december 2-án deklarálta kongresszusi üzenetében a később róla elnevezett Monroe-doktrínát, mely nemcsak azért jelentős, mert az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hanem azért is, mert hosszú távra meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Kinyilatkoztatását követően az elv sokat formálódott, ezért egyesek úgy vélik, Monroe kongresszusi üzenete napjainkban már nem érvényes, mások viszont a hidegháború korának diplomáciájában is a 19. század első felében meghirdetett amerikai külpolitikai tanokat látják visszaköszönni. Kimondva-kimondatlanul, de az Egyesült Államok Monroe szellemében, saját biztonságára hivatkozva avatkozott be nemcsak Latin-Amerikában, hanem a 20. század második felétől a világ bármely pontján, így Monroe 1823-ban elmondott beszéde még napjainkban is aktuális lehet.

Nők és férfiak története – beszámoló Marosvásárhelyről

Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora Nők és férfiak története címmel megtartott előadására a Kós Károly Akadémia Alapítvány „Mindennapi Történelem” előadássorozatának keretében került sor Marosvásárhelyen 2017. február 24-én. Az ismeretterjesztő előadás a nőmozgalmak története, irányzatai és fogadtatása mellett a férfiak és nők közötti társadalmi, politikai és kulturális egyenlőtlenségek kialakulására is kitért.

„Szent Patrik napján mindenki ír” – egy ünnep története

Írország térítő apostola és védőszentje, Szent Patrik a kereszténység egyik legismertebb alakja. Bár származását tekintve nem ír-kelta volt, a legendái köré épülő ünnep révén személye mégis az ír kultúra és öntudat szerves részévé fejlődött. Több mint 20 évnyi fáradhatatlan térítő- és egyházszervező munkát követően – az egyházi hagyomány szerint – 461. március 17-én tért meg Teremtőjéhez. Halálának évfordulója ír és katolikus egyházi ünneppé emelkedett, ugyanakkor napjainkra Szent Patrik napja túlnyomóan világias formát öltött. Noha az ünnep továbbra is „ír napként” él a köztudatban, de tartalmában sokak számára a zöldbe öltözött, sörmámoros tivornyában merül ki. De vajon a Szent Patrik-napi felvonulásoknak és a grandiózus vedelésnek megvannak-e a maguk történelmi gyökerei, előzményei? Cikkünkből mindezekre fény derül.

Női sorsok az első világháború Magyarországán - egy fotókiállítás margójára

Budapest és Bukarest után február közepe és április 7-e között a bécsi Collegium Hungaricum UngArt Galériája ad otthont annak az összesen 50 felnagyított fotóból álló kiállításnak, amely az első világháború éveiben élő nők mindennapjait tárja az érdeklődők elé.

Oldalak