Horizont

„Oldjátok meg a harc ebeit!”

Az angliai Leicesterben 2017. március 14-én a helyi futballcsapat, a Leicester City szurkolói a Sevilla elleni Bajnokok Ligája mérkőzés előtt egy hatalmas molinóra egy Shakespeare-idézetet írtak fel („Let slip the dogs of war!”). Ez már önmagában is arra készteti a mai kor történészét – kivált’, ha Angliával (is) foglalkozik –, hogy megpróbáljon választ találni mindennek okára. Lehetséges, hogy az angol futballpályák ultrái betéve tudják Shakespeare Julius Caesarját? Vagy, gondoljunk csak bele, el tudjuk képzelni, hogy egy magyar futballcsapat meccsén egy Az ember tragédiája idézetet egy óriás drapériára feszítsenek ki? Ilyenkor az „írástudó” felelőssége, hogy erre magyarázatot találjon.

Viharos március 15-ei ünnep a nagy véderővita árnyékában

Első pillantásra úgy gondolhatnánk, hogy a kiegyezéssel beköszöntött megbékélést kínáló új korszakban március 15-e a hivatalos nemzeti ünnep rangjára emelkedett, ám ehelyett a hatalom részéről csupán megtűrt ünnepnap volt a dualizmus évtizedeiben. Ferenc Józsefnek az 1848/49-es szabadságharchoz fűződő igencsak kellemetlen emlékei miatt a dualista korszak magyar kormányai hivatalosan nem karolhatták fel az 1848-as forradalmat és a szabadságharcot megtestesítő emléknapot. Ugyanakkor a hatalom nem tiltotta meg a megemlékezéseket, így a március 15-i ünnepeken elsősorban a rendszer iránti kritikus és ellenzéki hangok kerekedtek felül.

Parasztasszony a főispáni székben: Berki Mihályné Szakács Magdolna

Harminckét esztendeje, éppen nemzetközi nőnap alkalmából tüntették ki Berki Mihályné Szakács Magdolnát a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel. Ő az a fejkendős parasztasszony, akiről 1948 decemberében országszerte cikkeztek a lapok, hiszen ő lett Magyarország első női főispánja. E jeles napon sajtóforrások és emlékiratai részleteinek közzétételével élettörténetének epizódjaiból szemezgetünk.

Japán utazók a Monarchia Magyarországán – Operettfigurák és bájos nippek 3. rész

A sorozat első részét ott hagytuk abba, hogy egy századfordulós japán utazó ismerkedési szokásaiba tekintettünk bele. Ám voltak olyan japán utazók is, akik elérték céljukat, vagyis sikerült meghódítaniuk egy magyar leánykát, s erre bizonyítékul álljon itt egy másik japán költő verse 1887-ből: „Letört vadrózsa emléke / Ruhámban virág illata.” Sorozatunk harmadik része a magyarországi Japán-képpel, és a korabeli utazások hátterének megvilágításával foglalkozik.

„Minden szál hozzá vezetett” – Arany, az ember

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, / Messziről lobogva tenger pusztaságon…” – Talán alig akad ember széles e hazában, akinek e sorok ne derengenének, s az iskolás diákok bizonyára napjainkban is könnyedén ráismernek, hogy a Toldi című elbeszélő költeményből való az idézet. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila mellett irodalmunk talán legismertebb alakja az éppen ma kétszáz éve született Arany János.

A Gellért-hegyi sziklakápolna rövid története

Budapest egyik messziről látható nevezetessége és természeti szépsége a Gellért-hegy. Ékességei, a Citadella, a hegy tetején díszelgő szobor, Gellért püspök emlékműve, a hegy lábánál pedig a történelmi hírnévre is szert tett szálló és a fürdő közismert mozaikjai a budapesti városképnek. Van azonban a Gellért-hegynek egy olyan nevezetessége, amelyről hosszú évtizedekig csak suttogva lehetett beszélni: ez a Gellért-hegyi sziklakápolna.

Oldalak