Középkorászok jubileuma - Konstanz 600. konferencia beszámolója

Újságunkban korábban hírt adtunk arról, hogy Debrecenben 2014. november 5-7. között a Konstanzi zsinat megnyitásának 600. évfordulójának alkalmából rendeztek középkorász konferenciát. A tanácskozáson három nap alatt három szekcióban 45 előadást tartottak történészek, művészettörténészek, régészek. Mostani cikkünk arra hivatott, hogy beszámoljunk az ott elhangzottakról, ebben segítségünkre lesz a debreceni FM 95 Campus Rádió Elveszett Ereklyék c. történelmi magazinműsorában elhangzott interjú, melyet a szerkesztők Bárány Attilával, a konferencia egyik szervezőjével és Novák Ádámmal, a konferencia résztvevőjével készítettek.

Luxemburgi Zsigmond a konstanzi zsinaton
(Fotó:  Pósán László: A középkori Európa. Debrecen,2010)

Érdemes talán először arra a kérdésre választ adni, hogyan kapcsolódott össze Debrecen és a Konstanzi zsinat, Magyarországon miért pont Debrecenben rendeztek emlékkonferenciát ennek a középkori Európa életében meghatározó eseménynek. Forisek Péter szerkesztő erről kérdezte Bárány Attilát.

„Forisek Péter: A Konstanzi zsinatról volt szó a konferencián, ami kereken 600 évvel ezelőtt, 1414-ben, egészen pontosan november 5.-én nyílt meg. Miért gondoltátok, hogy ezzel kapcsolatban egy konferenciát kell szervezni? Az évfordulók évét éljük, első világháborús, második világháborús évfordulóink vannak, és 25 éves a rendszerváltás. Miért pont a Konstanzi zsinat lett egy ilyen kiemelt téma?

Bárány Attila: Németországban ez egy hosszú, éveken keresztül előkészített projekt. Konstanzban újra megrendezik a Konstanzi zsinat 5 évét: 1414-1415-1416-1417-1418-at. Öt évre lebontva különböző kiállítás-sorozatokat, könyvbemutatókat, konferenciákat tartanak. Ez a „Konstanz 600” nagy rendezvénysorozat több német egyetem és tudományos szervezet közreműködésével, melynek első éve 2014. Konstanzban tartottak is egy nagy kiállítást, a „Konstanz 600” kiállítást. Ennek megjelent egy tanulmánykötete és a kiállítás katalógusa is. Ez a programadója a konferenciának. A konferencián, illetve a kiállításon részt vettek magyar, cseh, itáliai és német nemzetiségűek, és rajtuk kívül minden olyan ország, ahol Zsigmond egykor uralkodott. Magyarországon mi vagyunk az egyetlenek, akik ehhez csatlakozni próbálunk. Ennek apropóján rendeztük a konferenciát, illetve kötetet is adunk ki. Ezt követi egy idegen nyelvű tanulmánykötet is, amit ugyancsak Konstanzban, illetve Németországban szeretnénk bemutatni. Hogy miért éppen Debrecenben, a Debreceni Egyetemen rendeznek egy Konstanzi zsinati konferenciát, ennek több összetevője van. Luxemburgi Zsigmond kutatásának nagy hagyományai vannak a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében. Az 1990-es évek végén már tartottunk egy nagy nemzetközi Zsigmond-konferenciát, ahol német és magyar Zsigmond-kutatók is összegyűltek. Ennek a tanulmánykötete a mai napig keresett és citált a német szakirodalomban is. Részt vettünk a 2006-os Luxemburgi Zsigmond-kiállításon és a kiállítási katalógus elkészítésén is dolgoztunk. A „Magyarország a középkori Európában” Lendület kutatócsoport is dolgozik Zsigmonddal kapcsolatban. Illetve Debrecen mint a reformáció magyarországi központja nagyon érdekes módon csatlakozik ahhoz a tényhez, hogy Zsigmond és a Konstanzi zsinat volt Európában a 15. század elején a reform apostola és a reform egyik színtere. Annak ellenére, hogy Husz Jánost Konstanzban mint eretneket elítélték és megégették, mégis ott törtek színre azok az indulatok, azok az erők, amelyek később valamilyen módon mégiscsak a reformáció győzelméhez vezettek. Tehát érdekes módon egy református városban vissza lehet nyúlni azokhoz az előzményekhez, amikre végül is Debrecen szellemi hagyományai épülnek.”

E. Kovács Péter előadása és képillusztrálása (Fotó: Bárány Attila)

A konferencia szervezői Pósán László és Bárány Attila voltak. Kettejüket a sok évi közös egyetemi és kutatómunkán kívül újabban a „Magyarország a középkori Európában” Lendület kutatócsoport köti össze, melynek mindketten tagjai. A konferencia szervezésében így a kutatócsoport is részt vett, a tagok mindegyike előadóként részt is vett a konferencián. Forisek Péter kérdésére a csoport vezetője írta körül a projektet.

„Bárány Attila: A Magyar Tudományos Akadémia kiemelt kutatói pályázatát nyertük el 2014-ben. Ez egy 5 éves program, melynek címe: „Magyarország a középkori Európában.” A Debreceni Egyetemről rajtam kívül Györkös Attila, Pósán László Forisek Péter és Novák Ádám a résztvevő kutatók, de más egyetemről is részt vesznek kollégák a munkánkban. Így a Szegedi Egyetemről Csernus Sándor, a Pécsi Tudományegyetemről Kiss Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről Szebelédi Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéből E. Kovács Péter és a szentendrei Ferenczy Múzeumból Majorossy Judit dolgozik még a projekten. Mindannyian a középkori Magyarország Európában elfoglalt helyét, a Magyarországról Európában, főként Nyugat-Európában alkotott képet vizsgálják, és ezeknek a forrásait kutatják. Azt, hogy hogyan él a magyar királyok emlékezete Nyugat-Európában, milyen akár ikonográfiai, képi ábrázolásai vannak a magyarországi uralkodóknak, Magyarországhoz kötődő személyeknek Nyugat-Európában.”

Maga a konferencia az ünnepi megnyitókkal vette kezdetét. A Kölcsey Központ konferenciatermében szép számban összegyűlt érdeklődőket Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Soltész Miklós, az egyházügyekért felelős államtitkár köszöntötte. A zsinat anno a nagy nyugati egyházszakadást volt hivatott megszüntetni, ezért a köszöntők sorát a keresztény egyházi felekezetek debreceni képviselői folytatták: Bosák Nándor, a Római Katolikus Egyház Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéjének püspöke, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.

A tudományos program alaphangját Orosz István akadémikus adta meg „Európa a konstanzi zsinat korában” c. plenáris előadásával. Rövid ebédszünetet követően a „Magyarország a konstanzi zsinat korában” c. szekció kezdte el ülését Nagy Balázs elnökletével. Az első három előadás szorosan kapcsolódott, hiszen a magyar király főkegyúri jogával kapcsolatos konstanzi bulláról szóltak. Érszegi Géza diplomatikai, pecséttani, paleográfiai szempontból közelített magához az oklevélhez, Tusor Péter pedig a bulla tartalmának kora újkori alkalmazásáról szólt. Fedeles Tamás előadásában a nemrégiben könyvben is megjelent vatikáni forrásfeltáró kutatást és annak eredményeit mutatta be, felvéve a szálat a konstanzi zsinat lezárása után. Az első blokk utolsó előadója C. Tóth Norbert az utazó király, Luxemburgi Zsigmond helyettesítésével kapcsolatban végzett kutatásának eredményeit tárta a közönség elé. Legfontosabb tézise az, hogy a középkori fogalomhasználathoz szigorúan ragaszkodnia kell a történeti hűség érdekében a kutatónak, vagyis a helyettes és helytartó terminológiailag és tartalmilag is megkülönböztetendő.

Az előzetes programtól eltérően szünet nélkül, és némi programmódosítással folytatódott a szekció. Romhányi Beatrix előadását Laszlovszky József prezentációja követte. Mindketten a konstanzi zsinat „hatására” tett egyházalapításokról szóltak. Petrovics István, Kordé Zoltán, és Gulyás László Szabolcs előadásaikban egy-egy régiót vagy gazdasági-társadalmi problémakört jártak körül.

A második nap a magyar történeti szekció mellett kezdetét vette „A konstanzi zsinat és Európa” c. egyetemes történeti szekció is. A két ülésteremben párhuzamosan folyó 31 előadás bemutatására a terjedelmi korlátok miatt a teljesség igényével nem vállalkozhatunk jelen írásunkban. Szerencsére a szélesebb közönségnek módja nyílik majd az előadások zömének írott változatát elolvasni, az országos kereskedelembe kerülő tanulmánykötet révén. A harmadik nap a délelőtt folyamán záró szekcióként ülésezett a „Hadtörténet, hadszervezet, haditechnika a konstanzi zsinat korában” c. szekció Zsoldos Attila elnökletével. A Hadtörténeti Múzeum – Veszprémi László –, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály – Töll László –, a Budapesti Történeti Múzeum – B. Szabó János – és az MTA BTK Történelemtudományi Intézet – Fodor Pál és Nógrády Árpád – munkatársai mellett Kranzieritz Károly PhD hallgató (ELTE-NKE) számára is lehetőség nyílt hadtörténeti kutatásairól beszámolni. A hadtörténészek a 15. századot sűrűn átszövő hadi eseményekről és haditechnikai újításokról értekeztek. A zsinat kapcsán első hallásra talán idegennek tűnhet a hadtörténelem. De ha figyelembe vesszük, hogy Zsigmond király uralkodása alatt folyamatos problémát jelentett a török fenyegetés, vagy azt, hogy nem sokkal a zsinat előtt háborús konfliktus alakult ki a lengyel királlyal és Husz János megégetésének hatására kirobbant a hosszú évtizedekig tomboló huszita háború, beláthatjuk, hogy a korszak megértése nem nélkülözheti a témakört.

A konferenciának volt egy sajátos vetülete. A konferencia ugyanis a tapasztalt kutatók mellett a fiatal, doktorandusz hallgatók számára is teret engedett a kutatásaik bemutatására. Erről Forisek Péter is kérdezte Novák Ádámot interjújában.

„Forisek Péter: A programot megnézve láthattuk azt, hogy a tapasztalt senior kutatók száma igen jelentős a konferencián, a korszakkal foglalkozó legjelentősebb magyar tudósok részt vesznek a konferencián, ugyanakkor nagy számban láthatunk fiatal kutatókat, köztük PHD hallgatókat is. Novák Ádámot kérdezem, hogy mi a jelentősége annak szerinted, hogy egy PHD hallgató egy ilyen konferencián előadást tart?

Novák Ádám: Szerintem a legtöbb doktorandusztársam nevében beszélhetek arról, hogy amikor először értesültünk a konferencia-felhívásról, miszerint a konferencián részt vehetünk, akkor nagyon megörültünk. Ezen a konferencián ugyanis olyan előadók társaságában adhatunk elő, akiknek az írásait nap mint nap használjuk. Jó dolog volt, hogy az előadásaink után olyan kérdéseket kaphattunk, amelyek továbbviszik a kutatásainkat. Olyan reflexiókat kaptunk, amelyek a későbbi disszertációk megírása során nagy súllyal eshetnek latba, hogy minél jobb minőségű dolgozatot tudjunk letenni az asztalra. Akik erről beszéltünk is a konferencia alatt, után, azok mind így gondolják. Mint például a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában doktoráló Prezenszki Erzsébet, aki Bajoni Istvánnak 15. századi hummunista főpapi életpályáját vizsgálva tartotta meg előadását. Nem csak debreceni előadók voltak a konferencián, hanem például a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájának doktorjelöltje, Árvai Tünde is beszélhetett a kutatási témájáról, ő a Garai család történetével foglalkozik, és „Magnus comes di Hungaria” címmel tartotta meg előadását. Témája az, ami leginkább rámutat arra, hogy miért érdemes foglalkozni fiataloknak is a Konstanzi zsinattal kapcsolatban Luxemburgi Zsigmond korával. A király kíséretében a korabeli arisztokrácia legfelsőbb rétege eljuthatott olyan nyugat-európai udvarokba, olyan emberekkel találkozhattak, akikkel a lefolytatott tárgyalások során mély tapasztalatokat szerezhettek, melyeket alkalmazni tudtak a későbbi diplomáciai útjaikon, akár a későbbi 30-as, 40-es vagy az 50-es években. Az akkor aktív és befolyásos politikusok, mint például Garai László vagy az én kutatási témám tárgyát képező családtagja, Perényi János is aktív politikai résztvevők voltak az 50-es években. Ők ott szerezhették meg első politikai tapasztalataikat. Ezeknek a kutatásoknak az eredménye pedig így visszhangot kaphatott a konferencián.”

Gulyás László Szabolcs előadása (Fotó: Novák Ádám)

A konferencia utóéletéről Bárány Attila így nyilatkozott az emlegetett interjúban.

Forisek Péter: A zsinat emlékezete Németországban egy több évre elhúzódó programsorozat. Ti terveztek-e még további konferenciákat vagy rendezvényeket ezzel kapcsolatban, illetve a kutatócsoportnak milyen tervei vannak a következő évre?

Bárány Attila: Ennek a konferenciának mindenképpen lesz egy magyar nyelvű tanulmánykötete. De a konferencia annyi előadót tartalmaz, hogy ennek csak egy leszűkített változatát szeretnénk kiadni német, angol, illetve francia nyelven, egy olyan tanulmánykötetet, amely a nyugati tudományos közeg számára is befogadható, és ezt Konstanzban vagy Németországban szeretnénk bemutatni. Ott pedig egy kerekasztalt vagy legalább a könyvbemutató kapcsán előadásokat szervezni, hogy Magyarország hozzájárulását a konstanzi évfordulóhoz ezzel is fémjelezni tudjuk. Jelenleg is folynak kutatások. A kutatócsoport tagja, E. Kovács Péter éppen most jár kutatóúton Olaszországban, Kiss Gergely pedig nemrég jött haza Franciaországból, a következő félévben Györkös Attila fog Párizsban előadást tartani.”

A konferencián készült képeinket galériában tekinthetik meg.

A cikk nem jött volna létre Köpösdi Judit és Forisek Péter szerkesztők közreműködése nélkül.

 

Rovatok: