Konferencia az utolsó magyar királykoronázásról

2016. november 23-24-én Szegeden „Fogadd a koronát…” Ünnep és válság, hagyományok és reformkoncepciók, múltpercepciók és jövőképek Magyarország utolsó koronázási szertartása körül címmel tartottak konferenciát a Szegedért Alapítvány támogatásával, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, az SZTE Magyar Jogtörténeti Tanszéke és Európai Jogtörténeti Tanszéke, az MTA SZAB Jogi Szakbizottsága, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Solymossy Sándor Egyesület szervezésében. A rendezvény több programja az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjával együttműködve valósult meg.

Konferenciánk abba a konferenciasorozatba illeszkedett, amelynek első tanácskozása 2014. november 4-5-én az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, az OR-ZSE és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében, Habsburg György fővédnökségével megrendezett „A királyhűség jól bevált útján…” címen a rendi és nemzeti kötődések 1867 és 1918 közötti szimbolikus változásait járta körül a Nagy Háború évfordulója okán. Második tudományos konferenciájára 2015. november 26-27-én került sor Habsburg-Lotharingiai Mihály fővédnökségével A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására címmel Szegeden. Harmadik konferenciáját a több szervezett összefogásának hála 2016. október 27-én Budapesten „Franz Joseph málkénu” [Ferenc József királyunk] Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel rendezte. A tematikus konferenciasorozat kapcsolódó rendezvénye 2015. november 10-én Szegeden Lojalitások és nemzeti önértelmezések a közép-európai zsidó közösségekben a 19. század végén és a 20. század első felében címmel az OR-ZSE, az MTA Judaisztikai Kutatóközpont és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, valamint határon túli történészek bevonásával zajlott.

A koronázásról szóló konferencia tematikája széles intézményközi visszhangra talált. A szervező intézményeken túl előadók érkeztek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontból, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetéből, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjából, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumból, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyéről, az ELTE AJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékéről, az ME AJK Jogtörténeti Tanszékéről, az ME AJK Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékéről, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékéről, a PPKE AJK Jogtörténeti Tanszékéről, az ELTE TÁTK Kulturális Antropológia Tanszékéről, ELTE TÁTK Szociálpszichológiai Tanszékéről, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékéről, az SZTE-BTK Történeti Intézetéből, a Habsburg Történeti Intézetből, a Prímási Levéltárból, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskoláról, a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaságtól, a Magyarországi Mindszenty Alapítványtól, a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjteményektől, Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézetéből, a Sapientia Erélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karáról, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumából, a VERITAS Történetkutató Intézettől, a hódmezővásárhelyi Emlékpontból, az Aszód Városi Kulturális Központból és az SZTE-BTK TDI Modernkori Programjából.


Megnyitó a Városházán

A konferencia ünnepélyes megnyitására a szegedi Városháza dísztermében került sor. A vendégeket és – a konferencia fővédnökének képviseletében jelen lévő – Habsburg Eilika főhercegnét Prof. Dr. Karsai Krisztina, az SZTE rektorhelyettes asszonya és Dr. Kozma József, Szeged M.J.V. Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke köszöntötte. A főhercegné Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet fővédnöki üzenetét tolmácsolta. Beszélt IV. Károly koronázásának családi emlékezetben fennmaradt mozzanatairól is. A plenáris szekciót követően, amely a tanácskozás főbb témaköreit jelenítette meg Landgraf Ildikó, Marjanucz László, Alessandro Rosselli, Gerő András és Szabó István előadásával, az Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárában Szajbély Mihály, az SZTE BTK dékánja és Pál József, egyetemi tanár megnyitotta a Koronázási emlékek – Királykoronázás és patriotizmus a populáris kultúrában című időszaki kiállítást. A vándoroltatható kiállítás a Szegedért Alapítvány támogatásával a szervező intézmények és az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja együttműködésében valósult meg.


Kiállítás megnyitó

A konferenciára több mint hatvan előadó jelentkezett, így az összes szekció előadásának bemutatására nem nyílik lehetőség, csupán az egyes szekciók előadásainak közös problémafelvetéseit mutathatjuk fel. A szerda délutáni koronázási rítusról és felekezeti istentiszteleti adaptációiról szóló szekció keretében Landgraf Ildikó elnökletével a résztvevők a királyavatás szertartását (Hegedűs András), a koronázás vallási hátterét (Barna Gábor), a viseleti reprezentációkat (Ságvári György), a misén felhangzó zeneiség társadalmi olvasatait (Windhager Ákos), a korozás katolikus publicisztikában (Klestenitz Tibor) és az izraelita homiletikában (Oláh János) való megjelenését ismerhették meg. A Zita királynéról szóló sajtódiskurzusokból kirajzolódott a vallásos, szociálisan érzékeny nő, a családjáért és a hazájáért élő asszony képe (Steinmacher Kornélia Nóra). A koronázáshoz fűzött jövőképekről és reményekről szóló szekcióban, Maczó Ferenc elnöklete mellett hallhattak Boldog IV. Károly és Isten szolgája, Zita királyné katolikus tiszteletének alakulásáról (Kovács Gergely), az új király kortárs izraelita (Glässer Norbert) és szociáldemokrata (Horváth Csaba) sajtóértelmezéseiről, valamint az erdélyi hadszíntéren hozzá fűzött remények (Falusi Norbert) sajtómegjelenítéseiről is.


A Pódiumbeszélgetés közönsége

A koronázás alkotmány- és jogtörténeti kérdéseit tárgyaló szekció Szabó István, majd Homoki-Nagy Mária elnökletével zajlott. A  a trónra lépésről mint az alkotmányos rend fenntartásának elengedhetetlen mozzanatáról (Beke-Martos Judit – Képessy Imre), Szilágyi Dezső királyról és alkotmányos kormányzásról alkotott nézeteiről (Antal Tamás), a királyné közjogi jogairól és kötelezettségeiről (Koncz Ibolya Katalin), a magyar királyok tiszteleti jogairól (Képes György), a király egyházkormányzati ideológiai megalapozásáról (Petrasovszky Anna), a király jogállásának büntetőjogi vonatkozásairól (Bató Szilvia), a királyi ércmonopóliumról (Gedeon Magdolna), a magyar király állampolgársága körüli közjogi vitáról (Varga Norbert) és az Alkotmánybíróság határozataiban megjelenő királyról (Balogh Elemér) esett szó.


Pálffy Géza a pódiumbeszélgetésen

Az első napot – nagy érdeklődés mellett – nyilvános pódiumbeszélgetés zárta Pálffy Gézával, az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével a kutatócsoport legfontosabb felfedezéseit bemutató A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő filmről. A beszélgetést Katona Csaba vezette.

A konferencia második napján szintén három párhuzamosan futó szekcióban folytak az előadások. A felekezeti előképeket és a koronázáshoz kötődő tárgyakat taglaló szekcióban, Frauhammer Krisztina elnökletével szó esett Mária Terézia és a görög katolikus egyház kapcsolatáról (Cselényi István Gábor), Zita királyné trónszékéről (Lakatos Adél) és a koronázásakor használt kelyhekről (Rákossy Anna). A koronázás és politikum szekcióban Simon András elnöklete mellett elemezték IV. Károly katonai (Ligeti Dávid), illetve politikai tevékenységét (Sipos József, Gulyás László) és a cionista mozgalmi sajtó koronázás-értelmezését (Zima András). A muzealizálás és közösségi emlékezet kérdéseiről szóló szekciót Deák Ágnes vezette. A királykoronázás propagandájának populáris tárgyi emlékeit (Závodi Szilvia), a magyar görög katolikus dokumentációt (Ivancsó István), a Károly Csapatkereszt adományozását (Bíró Ákos), Krúdy Gyula riportjait (Kelemen Zoltán), a kolozsvári közösségi emlékezetet (Jakab Albert Zsolt), a Csongrád megyei egyleti példákat (Mód László), Zita és Erzsébet királyné emlékének összefonódását (Maczó Ferenc), valamint a királynéi szerepkör társadalmi megvalósulásait (Vér Eszter Virág) és az utolsó magyar király világhálón való megjelenítését (Vajda András) járták körül az előadók. A Habsburg-múlt emlékezeti kánonjai szekció Pál József, majd A. Gergely András elnökletével a múltpercepciókra és mítoszképzésekre helyezte a hangsúlyt. Szó esett a politikai konzervativizmus és mentális magatartás-modellek megjelenéséről a reform, az ünnep és a lojalitás értékrendjében (A. Gergely András), a „Szakrális Köztársaság” utópiájáról (Lányi Gusztáv), Mindszenty József legitimizmusának változó egyháztörténeti kereteiről (Miklós Péter), Ferenc József 2016-os osztrák emlékezeti reprezentációiról (Pallagi Mária), Ferenc József recens szegedi (Kovács Anita) és Erzsébet királyné két világháború közötti gödöllői (Klamár Balázs) emlékezetéről.

A konferencia rezüméfüzete itt érhető el.

 

Ajánlott cikkek:

1.      „A királyhűség jól bevált útján…” Az I. Világháború eltérő aspektusa

2.      „Ez csak rom. Ezt már romnak építették.” – interjú Bagi Zoltán Péterrel

3.      A háború pillangói – prostitúció a Nagy Háború idején

4.      „Szabadjára engedjük az emlékezetet.” – Interjú Pintér Tamással, a Nagy Háború Blog szerkesztőjével

5.      A "Nagy Háború" és emlékezete - recenzió

6.      A Dél-Dunántúl és az I. világháború – A Nagy Háború baranyai emlékezete

Rovatok: