Az első világháború és a mindennapok - Beszámoló egy szegedi konferenciáról

November 26-27-én – az egy éve hírül adott „A királyhűség jól bevált útján” címet viselő konferencia folytatásaként – a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke (főszervezők: dr. Glässer Norbert és dr. Mód László egyetemi adjunktusok), valamint az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport megrendezte „A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferenciáját. A konferencia szervezésében részt vett a SZAB Néprajzi Munkabizottsága, valamint a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület.

A rendezvény fővédnöke ez alkalommal Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Szuverén Máltai Lovagrend rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Mindszenty Alapítvány elnöke volt, aki az ünnepélyes keretek között, a szegedi Városháza dísztermében megrendezett megnyitón, saját felmenőinek portréi társaságában elevenítette fel nagyapja, József Ágost főherceg első világháborús élményeit, az isonzói frontszakasz embert próbáló miliőjét, és a főherceg emberséges, bajtársias magatartását. A megnyitón az egyetem képviseletében Prof. Dr. Karsai Krisztina, az intézmény oktatási rektorhelyettes asszonya mondott köszöntőt, amelyben nem csak üdvözölte a konferencia tematikáját, de külön kiemelte a háborúra mint jelenkorunkban is aktuális jelenségre való tudományos reflexió fontosságát; különösképp, hogy ez esetben egy másik nézőpontból közelítik meg a kutatók a téma körüljárását: a fókusz nem a csaták eseményein, hanem a hátország és a mindennapok mozzanatain van. A megnyitó ünnepi fényét a gondolatébresztő beszédek mellett a konferencia témájához illő produkció is emelte – ennek keretében Benedekfi István zongoraművész és Bónus Gábor tenor előadásában volt hallható Hugo Zuckermann és Lehár Ferenc Reiterlied című műve.

Az előadások – tekintettel az előadók tekintélyes számára – több helyszínen is zajlottak; a megnyitót követően a plenáris előadások a Városháza dísztermében hangzottak el. Prof. Dr. Pál József (SZTE, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék), Dr. habil Kürti László (Miskolci Egyetem, Politikatudományi Intézet) és dr. Jakab Albert Zsolt (Romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár) előadásaiban a nyelvészet-, a politika- és a néprajztudomány aspektusaiból villantak fel az első világháború mindennapokra gyakorolt hatásai.

A plenáris előadásokat követően a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék folyosóján nyílt meg az „Itt a lövészárok mentén…” című időszaki kiállítás (Szanka József képeslapgyűjteményéből rendezte: dr. Mód László), amely korabeli képeslapokon keresztül mutatja be a front és a hátország, a harcoló katonák és otthon várakozó családjaik, a háborús hétköznapok és az ünnepek viszonyrendszereit. Prof. Dr. Barna Gábor egyetemi tanár, a Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője megnyitó beszédében felhívta a figyelmet azokra a különleges képeslapokra, amelyeken a Tízparancsolat intő mondatai elevenednek meg és ágyazódnak verses formában háborús kontextusba – ezek az átalakult „parancsok” egyfajta motivációs erővel is bírtak a frontlét megpróbáltatásai közepette.

Figyelembe véve, hogy a konferenciára több mint 60 előadó jelentkezett, az összes szekció minden előadásának (még ha csak rövid) bemutatásától jelen esetben eltekintenék (az előadások címei és azok rövid kivonati a Tanszék honlapján megtekinthető). A következőkben így inkább összefoglaló jelleggel számolok be az egyes szekciók előadásainak tanulságairól, kiemelve egy-egy sarokpontot.

A csütörtök délutáni „Írásbeliség, narrativitás” szekcióban levelezések, naplók, elbeszélések, feljegyzések, emlékkönyvek és fotók elemzésén át kaphattunk képet a háborúnak a fronthoz, a katonákhoz és életükhöz fűződő viszonyairól. A párhuzamosan futó „Háború hatása a hátországban” az előadások igen széles horizontját tárta a közönség elé: leggyakrabban a háború gazdaságra (és a közösségekre) való befolyása elevenedett meg, de megjelent a menekültkérdés, az internált lét, a települések helyzete. Az ezt követő „Közösségszerveződés, egyesületek” szekció előadásaiból kiderült, hogy a „Nagy Háború” hogyan alakította az egyes mozgalmak, közösségek, csoportok életét (mint a cserkészmozgalom vagy a szegedi feministák), illetve megtudhattuk azt is, hogy a Kecskés István-telep kialakulása épp a világháború egyik következménye.

Az első napot egy kötetlenebb program zárta le, amely keretében „A doberdói fa visszatér” című filmet vetítették a résztvevőknek, és bemutatkozott a Meritum Egyesület.

A konferencia második napján már három párhuzamosan futó szekcióban folytak az előadások. A „Változó társadalmi szerepek és mindennapok” című egységben főként a nők változó szerepét és ennek dimenzióit (tisztálkodás, munkavállalás, társadalmi szerepvállalás, egyesületi élet) helyezték előtérbe az előadók, de szó esett a háború kiváltotta személyiségváltozások kérdéseiről is. „Az első világháború percepciója” blokkban a háborúnak a közösségi emlékezetre gyakorolt hatásait, az egyes települések jelenségészlelését járták körül; míg a „Felekezetiség és vallási élet a Nagy Háborúban” című szekció előadásaiban az egyes települések és azok lakosságának vallásos életét, a különféle felekezetek háborús részvételét taglalták. Az „Emlékezet, gyász, hőskultusz” egységben megjelent a sebesült hős katona kultusza és mítosza, az emlékezet kifejezésének formái (pl. világháborús emlékművek), valamint a hadiárvák és hadirokkantak helyzete, és közösségben elfoglalt helyük. A „Muzealizáció, reprezentáció, örökségesítés” szekcióban a következő témákat dolgozták fel: a háború tárgyi emlékei, ezek kiállításának lehetőségei, valamint ezen emlékek közösségformáló, identitásalakító jellege.

A konferencia egészét szemlélve elmondhatjuk, hogy egyfajta bölcsészettudományokon belüli interdiszciplinaritás jellemezte, hiszen a néprajzkutatók és néprajzos muzeológusok mellett kulturális antropológusok, történészek, politikatudósok és nyelvészek vezették elő kutatási eredményeiket. A terepek sokfélesége jelen esetben igen színes képet adhat, hiszen a résztvevők kutatómunkája szinte a Kárpát-medence egész területét lefedi. Az akadémiai kutatók, egyetemi oktatók, doktori hallgatók, muzeológusok és önkéntes gyűjtők részvétele új szintre emelte a tudományos eszmecserét, s a több tekintetben is eltérő látásmód különösen izgalmassá és termékennyé tette a tanácskozást. A konferencia legértékesebb tulajdonsága tehát az, hogy egy különleges aspektusból szemlélte az első világháborút (nem elértéktelenítve ezzel más nézőpontokat!), ez pedig egy olyan mikrotörténeti attitűd, amelynek köszönhetően a nagy történelmi ívek helyett a mikrotájak, települések, kisebb közösségek, családok vagy épp az egyének, illetve a hétköznapi, mindennapi változások és mozzanatok kerültek a vizsgálat középpontjába.

A konferencia megnyitójáról és plenáris üléséről készült felvétel a link mögött érhető el.

Ajánlott cikkek:

  1. Trauma és válság többféle megközelítésből II. – Beszámoló az egri nemzetközi konferencia Doktorandusz szekciójáról
  2. Információtörténeti konferencia a fény évének alkalmából
  3. „Még legalább egy generációnyi időre lesz szükség, hogy ezt az időszakot is „békévé oldja az emlékezés” – interjú Romsics Ignáccal
  4. Háború, migráció, áldozatkészség – beszélgetés L. Juhász Ilona néprajzkutatóval az első világháború etnikai mozzanatairól
  5. A Nagy Háború hátországa - beszámoló A háborús hétköznapok című tudományos konferenciáról
Rovatok: