Átalakított világ. Az Antall József Tudásközpont pécsi könyvbemutatója.

2015. február 3-án, kedden este 6 órakor tartotta az Antall József Tudásközpont pécsi irodája a legutóbbi könyvbemutatóját. Ennek apropója, hogy az intézmény kiadta az elmúlt félév során több, a rendszerváltás idején élt külföldi politikus emlékiratát (többek között Ronald Reagan, Margaret Thatcher), és legutoljára George Bush és Brent Scowcroft közös kötetét jelentették meg. Ezt mutatta be Dr. Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter és Baranyi Tamás Péter, a Terror Háza Múzeum történésze egy kerekasztal-beszélgetés közben, amelynek moderátora Érczfalvi András, a Gazdasági Rádió szerkesztője és műsorvezetője volt.

Kép forrása: Antall József Tudásközpont Facebook oldala

A beszélgetést Dr. Jeszenszky Géza kezdte azzal, hogy kitért a rendszerváltás környéki amerikai-magyar kapcsolatokra és azok előzményeire. Mint elmondta, meghatározó volt 1956 az 1980-as évek politikusainak, mert többen személyesen is elmondták neki, hogy mit csináltak, amikor értesültek a hazai eseményekről. De ismert volt még Kovács Mihály, a századforduló emigrációja és Kossuth Lajos amerikai útja is még akkoriban az amerikai polgárok körében.

Érczfalvi András elmondta, hogy a kötet az 1989-91 közötti időszakot öleli fel, de ezen időszakon belül is csak bizonyos eseményeket tárgyal részletesebben. Baranyi Tamás Péter hiányolta például a páneurópai pikniket a könyvből. Továbbá elmondta, hogy a levéltári iratokból kiderül, hogy Bush két magyarországi látogatása között is különbségek figyelhetők meg, azon túl, hogy előbb alelnökként, később elnökként érkezett hazánkba. A korábbi külügyminiszter szerint fontos volt Bush szerepe a német egység kérdésében is, mivel ő ismerte el először az ügyet.

Kép forrása: Antall József Tudásközpont Facebook oldala

A moderátor következő kérdése arra irányult, hogy mi múlt az egyénen a történelemben ekkor? Dr. Jeszenszky Géza szerint a politikusok ekkor egy kontrollált változást akartak, de az emberek szabadabb légkör iránti vágya elsodorta a kontroll lehetőségét. Jelcin sikerét is a Gorbacsov elleni puccsnál is azzal magyarázza Jeszenszky, hogy az emberek a politikai változással azonnali jobb életkörülményeket reméltek. Baranyi Tamás Péter erre úgy reagált, hogy a politikának balanszírozó szerepe volt ekkor. Ahol a változásoknak volt népi támogatottsága, ott hamarabb ment végbe, ahol nem, ott később fejeződött be a rendszerváltás (utóbbira példának Bulgáriát hozta fel).

Kép forrása: Antall József Tudásközpont Facebook oldala

Érczfalvi András kérte a résztvevőket, hogy amennyiben lehetséges, hasonlítsák össze Reagant és Busht. Baranyi szerint van párhuzam, mivel kortársak voltak és több kérdésben egyetértettek. Bush viszont nem követte Reagan stílusát, így visszafogottabb kommunikációt használt a szovjetekkel szemben. Mindezt azért tette, mert a szavakban akart a stílus terén változtatni, hogy ne szítsa a feszültséget. Továbbá Baranyi szerint Reagan adta meg a lökést, de Bush enyhítette az érkezést a bipoláris világrend felszámolását jelentő folyamatban. Jeszenszky elmondta, hogy őt személyesen inspirálta a Reagan által használt „gonosz birodalma” kifejezés. Továbbá idézett is egy saját tanulmányából, hogy bemutassa Bush és Antall közeli viszonyát. Elmondta, hogy Antall képes volt meggyőzni az amerikai külügyminisztert is egy megbeszélésen.

A következő kérdés a Bush-Gorbacsov kapcsolatra világított rá. Baranyi elmondta, hogy a választási kampányban később fontos téma volt a külpolitika, mivel Bush arra koncentrált az elnöksége során. Jeszenszky Churchill helyzetével hasonlította össze Busht, akit a háború után azért nem választottak meg újra, mert az emberek jobb életszínvonalra vágytak a háborús győzelem után.

Kép forrása: Antall József Tudásközpont Facebook oldala

Érczfalvi megkérdezte, hogy lehetett-e eltérő véleménye az elnöki tanácsadóknak? Jeszenszky megemlítette, hogy ismeri személyesen is az egyik szerzőt, Brent Scowcroftot, mivel többször találkozott vele, mikor Washingtonban nagykövet volt. Ismételten idézett egy tanulmányából, amelyben arra akart rávilágítani, hogy Antall József is adott tanácsokat Bushnak.

Az utolsó kérdésre Baranyi elmondta, hogy a könyv egyik napjainkat is érintő tanulsága a NATO-bővítés, amely ekkoriban dőlt el és az ukrajnai krízis egyfajta kezdetének tekinthető.

Ezt követően két hallgatói kérdés érkezett a beszélgetés résztvevőihez, illetve a rendezvény végén az előzetesen regisztrált diákok között 5 kötetet sorsoltak ki. Összegezve elmondható, hogy nagyon jó hangulatú könyvbemutatóra került sor Pécsett, amely a résztvevői miatt vált különlegessé: jelen volt egy személy, aki személyesen is átélte és valamelyest alakította is a könyvben bemutatott korszakot; részt vett egy kutató, aki levéltári iratok révén ismeri a korszak eseményeit; s az egész bemutatót egy, a könyvet és a korábbi memoárokat is ismerő, profi műsorvezető moderálta.

Kép forrása: Antall József Tudásközpont Facebook oldala

Ezt olvastad?

2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató
Támogasson minket