Betekintő

Koreától Spanyolországig – Koronázási érmek nyomában

2017. február 21-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták a Coronatio Hungarica in Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916) c. kötetet. A kötet kiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum. Szerzői Soltész Ferenc Gábor (Magyar Numizmatikai Társulat), Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum) és Pálffy Géza („Lendület” Szent Korona Kutatócsoport).

A Szovjetunió elleni hadba lépés újból elbeszélve

A Honvédelmi Kulturális Központban 2017. február 15-én mutatták be Andaházi Szeghy Viktor A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban (Belvedere Meridionale, Szeged, 2016.) című kötetét. A könyv bemutatásában a kötet kiadója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, Kiss Gábor Ferenc történész működött közre.

Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről

Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? ­Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc László Életmódtörténet – Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig című könyvéből, amely 2016 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

Harctér és hátország – az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai

„…számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő hatásával.” – írta Tisza István 1914. augusztus 2-án minisztertereinek. E szavakat választotta Völgyesi Zoltán a L’Harmattan és a Magyar Nemzeti Levéltár közös gondozásában, 2016 végén megjelent könyve egyik mottójának.

„Bennük volt a rossz szellem…” – Tiszazugi méregkeverők; a martfűi rém

2017. február 8-án a Bálint Ház és a Mérei Ferenc Szakkollégium közös szervezésében K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetett Trádler Henrietta történésszel (ELTE BTK) és Bezsenyi Tamás történész-kriminológussal (NKE RTK) a tiszazugi (1911-1929) és a martfűi (1957-1964) gyilkosságsorozatok kapcsán. Vajon a földrajzilag egyébként véletlenül éppen egymáshoz közel eső két területen történt esemény milyen dolgokat árul el az akkori társadalomról? Hogyan reagált a korabeli sajtó? Mennyire volt felkészült az akkori nyomozati szerv, illetve az ügyészség?

Oldalak