5 csemege a Múzeumok Éjszakája szellemi svédasztaláról

2016. június 25-én hazánkban immár tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a monumentális Múzeumok Éjszakája programsorozat, amelynek keretében országszerte múzeumkapuk tucatjai nyílnak meg a kultúrára éhes közönség számára. A történelmi ínyencségek kedvelői idén sem maradnak hoppon, ezt kívánjuk bizonyítani alábbi válogatásunkkal is.

Kecskemét

A szüfrazsett, avagy küzdelem a nők választójogáért

„A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi.” – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek fokozatos átalakulásáról, illetve a közvélemény jelentős részének ezzel szemben megnyilvánuló ellenérzéseiről akár A szüfrazsett című film mondanivalójának rövid összegzése is lehetne.

Öt cikk az Osztrák-Magyar Monarchia konyhájáról

Mikor és hogyan alakult ki a mai magyar konyha? Mi volt Ferenc József kedvenc étke? Mivel foglalkozott Ferenc Ferdinánd, mielőtt Szarajevóba látogatott volna? E kérdésekre kereste a választ a Monarchia Kert minikonferenciája, amely mellé az étterem vezetője, Martin Imre az Osztrák-Magyar Monarchia korát idéző ebédre is vendégül látta a sajtó munkatársait.

A háború pillangói – prostitúció a Nagy Háború idején

A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalotában működő részlegében 2016. június 16-án egy olyan kiállítás nyílt, amely kizárólag +16-os korhatárral tekinthető meg. Nem véletlenül. A háború pillangói című időszakos tárlat, mint azt címe sejtetni engedi, nem a természettudományos érdeklődést hivatott felkelteni, hanem egy fájdalmas témát ragad meg: az első világháború alatti prostitúciót. A kurátorok – Szabóné Bognár Anikó és Végh Katalin muzeológusok – ezt a látszólag pikáns, valójában azonban nagyon is sokrétű témát mély humánummal, ugyanakkor a maga nyers valósában, mintaszerűen villantják fel a nagyközönség előtt.

Bábaeskü és nővérruhák – kiállítás Szolnokról

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház fennállása 120 éves évfordulójának apropóján a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a kórház együttműködéseként különleges kiállítás nyílt Generációk a gyógyítás szolgálatában – Kórházi emlékek címmel a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. A kiállításon a levéltári dokumentumok mellett Pallai Sándorné főműtősnő által évtizedek alatt összegyűjtött, köztük ma már kuriózumnak számító orvosi eszközök és Szilvási József magángyűjtő révén a II. világháború korából származó nővérruhák is helyet kaptak.

„Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.”

„Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel nyílt 2016. április 27-én új Balneológiai kiállítás a Pécsi Tudományegyetem Klimo Könyvtárában. A Magyar Balneológiai Egyesület 125 éves jubileumához kapcsolódó kiállítás a történeti Magyarországot és a baranyai gyógyfürdőket, a balneológia szakirodalmát, a gyógyító vizeket és a fürdőéletet kívánja bemutatni több mint 250 könyv és képeslap, illetve több mint félszáz kiegészítő tárgy segítségével.

Levéltárak és egyetemtörténetek – interjú Szögi Lászlóval

Történész, levéltáros, könyvtáros, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója, az ELTE Levéltár volt igazgatója, az ELTE Egyetemi Könyvtár volt főigazgatója, 2016 májusa óta a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem díszdoktora. Szögi Lászlóval pályájáról és kutatásairól Vér Eszter Virág beszélgetett.

„Meggyőződésem, hogy nincs kétféle történetírás” – interjú Fodor Pállal

Történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójaként, valamint a Történettudományi Intézet igazgatójaként 2016. január 1-én második ciklusát kezdő Fodor Pállal pályájáról, első igazgatói ciklusáról, további terveiről és a Szigetvár-Turbék kutatási projektről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.

A hatvanas-hetvenes évek arcai – Budapest szovjet objektívvel

Milyen volt Budapest és Magyarország a hatvanas-hetvenes években? Sokféle történészi válasz létezik a kérdésre, s még árnyaltabb a dolog, ha a megélt történelmet vizsgáljuk. A korszak fontos forrásai a fényképfelvételek, melyek közül kuriózumnak számítanak azok, amelyekből közös kiállítást szervezett Budapest Főváros Levéltára és Moszkva Város Központi Állami Levéltára. Az alkotásokon egykori terekre, divatokra, hangulatokra ismerhetünk  rá – négy neves szovjet fényképész látószögéből.

Hajnóczy, Trianon és az Új Iskola

2016. június 8-án a budapesti Szlovák Intézetben hármas könyvbemutatóra került sor. A Kor/ridor Könyvek sorozat három kötetét ismerhette meg a bemutatónak helyet adó termet megtöltő közönség a Kor/ridor Szalon rendezvénysorozat keretébe ágyazottan.

A pokol tornácán - A háború, mely nemzedékeket pusztított el

Június 15-én illusztris helyszínen, a Nyugati pályaudvar Királyi Várójában került sor a „Pokol tornácán” című kötet bemutatójára. A korabeli naplót, amely Imre Gábor kadét doberdói fronton eltöltött ideje alatt készült, Pollmann Ferenc hadtörténész, Pintér Tamás történész-levéltáros mutatta be. Rajtuk kívül jelen volt még Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa és Molnár Tibor, a Zentai Történeti Levéltár levéltárosa.

Mindennapi fehér kenyerünk – egy szelet haladás

A gyári készítésű fehér kenyér az iparosodás és a haladás jelképévé vált az 1920-as évek Amerikájában. A kenyérfogyasztás kérdése valójában nem magáról a kenyérről, hanem az iparosodás, a városiasodás, a bevándorlás, a társadalmi rétegződés és a nemi szerepek változása által kiváltott társadalmi feszültségekről, vitákról és problémákról szól.

Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját

Hihetetlen szakmaiatlanságról és emberi butaságról tett tanúbizonyságot a kairói Egyiptomi Múzeum nyolc alkalmazottja, akik ellen jelenleg peres eljárás zajlik az ókori Egyiptom legismertebb műalkotásának, Tutanhamon aranymaszkjának megrongálása miatt. Ami a sírrablóknak évezredek alatt sem sikerült, azt a múzeumi nyolcasfogat rövid idő leforgása alatt összehozta.

Pázmányosok az Ararát lábánál – Szakmai tapasztalatok és kulturális élmények a Kaukázus vidékéről

2016. március 21-én éjfél előtt pár perccel szállt fel a budapesti repülőtérről az a Kutaisibe tartó gép, melyen kezdetét vette egy felejthetetlen kéthetes Kaukázus-vidéki kirándulás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész hallgatóiból és tanáraiból álló közel 40 fős csoport számára. Az út kettős céllal jött létre, egyrészt a jereváni Örmény Állami Pedagógiai Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás érdekében, másrészt azért, hogy a hallgatók megismerkedhessenek az örmény és a grúz kereszténység kiemelkedő helyeivel, történetével, továbbá a posztszovjet térségben kialakult és a mai napig létező politikai konfliktusok alaposabb megértése céljából.

„Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön

Már az ősközösségek is ismerték azokat az erjesztett italokat, amiket gyümölcsökből, mézből és tejből nyertek. Viszont a különböző magvakból erjesztett vagy főzött ital, a sör, a történészek jelenlegi ismeretei szerint „alig” tízezer éves múltat tudhat magáénak.

Csodató, Vér-kút, savanyúvíz – balatoni wellness a 19. században

A fürdőkultúra a 19. század közepétől csak szép lassan fejlődött ki a Balaton partján. Kezdetben nem annyira a tóban való fürdőzés bizonyult vonzónak, hanem a különféle gyógyforrások, savanyúvíz- és gyógykúrák. Ebben az Északi-part élen járónak bizonyult. Először a népi orvoslás terén alkalmazták a savanyúvízforrásokat. Eötvös Károly balatoni útikönyvében leírja, hogy Hévízen 1795-ben fabódékat építettek, s a tó meleg vizét gyógyító fürdőzésre használták. A hévízi tó múltja valóban évszázadokra nyúlik vissza.