Híradó az 1867-es királykoronázás 150. évfordulója alkalmából

Az Erzsébet Királyné Alapítvány azzal a célkitűzéssel kezdte meg munkáját egy évvel ezelőtt, hogy a köztudatban Sisiként élő császárné és királyné kultuszát tovább mélyítse, illetve születésének 180. évfordulója alkalmából ünnepi programfolyammal állítson emléket számára. Az alapítvány életre hívása néhány lelkes civil nevéhez fűződik, akiknek a hazai közéletben meghatározó szerepet betöltő Eilika Habsburg-Lothringen (az alapítvány fővédnöke) mellett Kósa Erika (a kuratórium elnöke) támogatását is sikerült megnyerniük.

Heti ajánló 2017/21.

Történelemformáló nőalakok, magyarok és németek, Simon Böske, Test-történetek, Kittenberger, első világháborús hadigazdaság, kényszermunka, bronzkor és 1848/49. A történelem iránt érdeklődők ezen a héten sem fognak unatkozni. Programajánló Naptár rovatunk alapján.

„A szakasz” Afganisztánba megy – a 9. század című film történészszemmel

A Szovjetunió afganisztáni háborúja – ellentétben az Egyesült Államok sok szempontból hasonló vietnami konfliktusával – nem bővelkedik filmes feldolgozásokban. Az afgán konfliktust bemutató első valóban realisztikusnak és hitelesnek szánt háborús filmeposzra egészen 2005-ig kellett várni. Erről, Fjodor Bondarcsuk 9. század (9 Rota) című alkotásról lesz szó a következőkben.

Közösségek régen és ma a – Régészet Napja 2017.

Az idei Régészet napja felén ugyan lassan túl vagyunk, hiszen a legtöbb intézmény a programját péntekre időzítette, de bőven tartogat még színes szórakozást holnap is a Régészet Napja 2017. Mai ajánlócikkünk a kínálatból szemezget.

Anne Frank emlékezete - Egy killítás margójára

Anne Frank mindössze tizenöt évet élt, rejtőzködött a nácik elől a második világháború alatt. Fennmaradt története és naplója segítségül szolgál a zsidóüldözés áldozatairól való párbeszédben és emlékezésben. Amszterdamban, 1960-ben Otto Frank együttműködésével jött létre az Anne Frank Ház, amely a lány élettörtének bemutatásán keresztül figyelmeztet az antiszemitizmus, valamint a diszkrimináció veszélyeire. A Ha az lehetek, aki vagyok című vándorkiállításnak 2017. május 9. és június 3. között a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár ad otthont.

„Mi vagyunk a frontvonalban” – interjú Völgyesi Zoltánnal

Völgyesi Zoltán történész, levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kutatószolgálati, Tájékoztatási és Levéltártudományi Szakkönyvtár Főosztályának vezetője. Kutatóként legtöbbet 1956-tal foglalkozott, 2017 elején pedig első világháborút tárgyaló könyvet adott közre. Kutatásairól, pályájáról Szőts Zoltán Oszkárral beszélgetett.

„Kisiskolás korom óta vonzódtam a történelemhez” – interjú Kósa Lászlóval

Kósa László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék professor emeritusa, volt vezetője. Tudományos és oktatói munkásságáért idén Széchenyi-díjjal tüntették ki. A 2017-es Pázmány-nap előadójával Varró Annamária beszélgetett.

"Ilyen tavasz csak egy volt életemben"

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a mai napig a hazai közbeszéd tárgya. A mozgalmas hónapok eseményei közül kiemelkedik a „dicsőséges” tavaszi hadjárat. A Kubinyi András Történész Műhely Hadtörténeti Műhelyének meghívását elfogadva e hónapok hadieseményeinek bemutatására vállalkozott 2017. május 18-án A PPKE BTK Mikszáth-téri épületében Hermann Róbert hadtörténész, a szabadságharc elismert kutatója.

Módszerváltás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által életre hívott Vidéktörténeti Témacsoport első nagyobb kutatási eredményeit összegző, az 1945-ös korszakváltásról szóló tanulmánykötetét mutatták be 2017. május 18-án a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri épületének konferencia- és kiállítótermében. A kötetet Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora ismertette.

Az országgyűlések nélküli időszak – II. József és Albert herceg

Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. Ennek jegyében indult útjára a Levéltári Délutánok című sorozat. A második alkalommal megtartott rendezvényre 2017. április 27-én került sor, amelynek középpontjában a 18. század második felének felvilágosult abszolutizmusa állt.

A túlzásba vitt normálistól a Koningsdag-i narancslázig – egy szelet holland kultúra

Hollandia legnagyobb nemzeti ünnepének nevezhető Koningsdag (Király Napja) minden évben a király születésnapján tartandó utcai fesztiválozással, felvonulással, bolhapiaccal és narancsszínbe öltözött embertömegekkel jár. Idén április 27-én került rá sor, amikorra a legtöbb holland már megvásárolta a répákat és sütőtököket, hogy méltó módon, azaz a legnarancssárgább ételekkel készülhessen a napra. A nemzet, melynek egyébként egyik legfőbb mottója a „doe normaal” (viselkedj normálisan), ilyenkor teljesen kivetkőzik önmagából, arcára festi a holland zászló színeit, és az egykor a piros szín helyett használt narancssárgát ölti magára, ezzel tisztelegve az Oránia-Nassau uralkodóház és az egész nemzet előtt. Hogy mi a története ennek a különleges születésnapnak, melyet egy egész ország ünnepel, és hogyan kell a „doe normaal”-t betartani, majd pedig teljesen megszegni azt? A válaszokra azért van szükség, hogy megértsük, miért is ilyen különleges ez az esemény.

Toalett-történet avagy pár szó a civilizáció fokmérőiről

A vízöblítéses toalettet méltán nevezhetjük az emberiség egyik meghatározó találmányának, amely a civilizáltság, fejlettség fokmérőjévé emelkedett, s talán több életet mentett meg, mint a penicillin. Cikkünkben az illemhelyek történelmi fejlődését, a salakanyag eltávolításának módjait tekintjük át a különböző korokban.

„…áthangolódás demokratikus szellemben.” – A vallásos nevelés Magyarországon a második világháború után

Az egyházak kezelésében lévő oktatási intézmények 1948-as államosítására azért került sor, mert ezek az iskolák a vallásos világnézet kialakítására törekedtek, amely összeegyeztethetetlen volt a mind jobban teret nyerő baloldali pártok embereszményével és világnézetével. Az egyházak az iskolákon keresztül nagy befolyást gyakoroltak a társadalomra. A pártegyeduralom irányába sodródó politika az egyházak pozícióinak gyengítésére törekedett, ezért hamarosan azzal az igénnyel lépett fel, hogy teljes mértékben kontroll alá vonja a magyar oktatást, és azon belül megszüntessen minden pluralizmust.