Egy listatörténet mámora: Ars memorativa a közép-európai művelődésben

2016-ban Lucie Doležalová, Kiss Farkas Gábor és Rafał Wójcik kritikai kiadásokat és elméleti reflexiókat tartalmazó közös kötettel jelentkezett, amely a kutatócsoport korábbi kiadványaihoz hasonlóan az egyes szövegemlékek tüzetes olvasatából bontja ki a régi memória kultúra közép-európai történetét.

Heti ajánló 2017/29.

Nyíregyháza és környékének történelmi, néprajzi és természeti értékei a filmvásznon, kamarakiállítás és raktárséta a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából, könyvbemutató és beszélgetés a magyar királyi honvédség részvételéről a Szovjetunió ellen, tematikus művészettörténeti este zenével és borral fűszerezve, valamint galdiátorjátékok és régészeti előadások egy római villagazdaságban.

Eheti programajánlónk Naptár rovatunk alapján.

A magyar középkor a Trónok harcában

…avagy tíz motívum a magyar történelemből, ami megihlethette volna Georg R. R. Martint is. Kanyó Ferenc arra vállalkozott, hogy bemutassa, melyek azok a magyar történelmi események, amelyek hathattak a rövidesen hetedik évadát kezdő Trónok harca sorozat alapjául szolgáló regényfolyam szerzőjére.

Ha történész, zárja a nyarat Ópusztaszeren!

Az Újkor.hu  A velünk élő történelem portál indulása óta figyelemmel követi a Kárpát-medencei fiatal magyar történészek táborát Ópusztaszeren. A Belvedere Meridionale csapata idén ötödik alkalommal rendezi meg a tábort az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

Erzsébet királyné tisztelete – kamarakiállítás megnyitó Makón

Erzsébet királyné születésének 180., magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából a makói József Attila Múzeum 2017. június 23-24-én nagyszabású programmal készült, hogy méltóképpen emlékeztessen a magyarok királynéjára, Erzsébetre.

Közeleg a X. Szegedi Medievisztikai Konferencia!

2017-et írunk, immáron a X. alkalommal rendezik meg a Szegedi Medievisztikai Konferenciát június 7–9. között. Ennek alkalmából az Újkor.hu Országjáró rovata a szervezőbizottság tagjait, Szanka Brigittát, Nagy Zsoltot, Szolnoki Zoltánt kérdezte a konferencia múltjáról, céljairól és az aktuális programról.

„Nemcsak a levéltári anyagokért vagyok, hanem a kutatókért is” – interjú Oross Andrással

Oross András levéltáros, történész, jelenleg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban dolgozik levéltári delegátusként. A 17–18. század fordulójának gazdaság-, társadalom-, intézmény- és hadtörténetével foglalkozik, a Magyar Királyság szerepét vizsgálja a Habsburg Monarchián belül. Pályájáról és a bécsi kutatási lehetőségekről Váradi Katalin beszélgetett vele.

„Kis létszámú szakma vagyunk, fontos lenne az összefogás” – interjú Szabó Csabával

Történész, levéltáros, 2017. április 18-tól a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Tizenhárom könyvet jegyez szerzőként, tizenötöt szerkesztőként, ezeknek közel harmada idegen nyelvű. Hazai és külföldi kutatásai főként a huszadik századhoz kapcsolódnak, különös tekintettel a magyar katolikus egyház működésére és helyzetére a létező szocializmus időszakában. Szabó Csabával Szakács Annamária és Török Ádám beszélgetett az Aktakaland blogon.

Oktatás, felekezetek és városi társadalom

Jezsuiták a kora újkori Pozsony egyházi intézményrendszerében - beszámoló a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon” NKFIH-munkacsoport és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltárának közös konferenciájáról.

Méregkeverők - könyvbemutató

1929 nyarán egy Tiszazugban található kis faluval, Nagyrévvel kezdett foglalkozni a világsajtó. Sajnos azonban nem valamilyen dicső történet miatt került az angol, francia és német lapok hasábjaira a Tisza és a Körös által határolt vidéken fekvő település, hanem ekkor robbant ki a Horthy-korszak legnagyobb bűnügyi botránya.

“Interjúzni muszáj.” A magyar oral history gyűjtemények története

Kik és miért interjúztak a Kádár-korszakban? Hogyan őrizhették meg az elkészült interjúkat? Milyen interjútárak jöttek létre a Kádár-korszakban? Kikkel készültek interjúk és milyen céllal? Hol és hogyan érdemes kutatni ezeket a gyűjteményeket ma?

Tell Vilmos – Svájc nemzeti hőse

A világszerte ismert Tell Vilmos Svájc leghíresebb „szülötte”. Hőstetteit szobrok, színdarabok és operák hirdetik, történelmi hitelessége azonban már régen megdőlt, emiatt felmerül a kérdés, hogyan válhatott éppen ő Svájc nemzeti hősévé.

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – II. rész

A zsidókkal szembeni orosz magatartás meghatározó mértékben akkor változott meg, amikor 1881 márciusában a Narodnaja Volja tagjai meggyilkolták II. Sándor cárt, és III. Sándor került a trónra. Szliozberg megemlíti, hogy a merényletre Purim ünnepének előestéjén került sor, ami egyáltalán nem volt biztató a zsidóság jövőbeli kilátásait nézve.

A zsidóság helyzete a cári Oroszországban – I. rész

A 19. században az európai nagyhatalmak ─ köztük a cári Oroszország ─ egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a Közel-Kelet térsége iránt, amely területének releváns része ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Az úgynevezett keleti kérdés lényege az volt, Rostoványi Zsolt megfogalmazásával élve, hogy Oroszország meg tudja-e szerezni az ellenőrzést a hanyatló Oszmán Birodalom ─ I. Miklós cár szavait idézve Európa beteg embere ─ európai területei felett, vagy a többi nagyhatalom meg tudja akadályozni ebben.

Nők egy országos társadalmi akció élén – A Magyar a Magyarért Mozgalom (1938-1939)

Magyar csapatok bevonulása Losoncra 1938. november 10-én (Wikipedia)

Igen érdekes témának bizonyulnak azok a ’20-as, ’30-as évekhez köthető jótékonysági akciók, segélyezések, amelyek élén nők álltak. A két háború közötti időszak nőtörténetének egy, a szakirodalom által meglepő módon figyelmen kívül hagyott területére tévedtünk. Cikkemben egy ilyen akciót, a Magyar a Magyarért Mozgalom 1938-1939-es tevékenységét vizsgálom meg.

A szlovák kisebbség története a mai Magyarország területén - I. rész: A szlovákság 18. századi letelepedése

A szlovák népesség aránya az 1880-as években (Wikipedia)

A török kiűzése után Magyarország történetének legjelentősebb telepítési programja kezdődött meg a 18. században annak érdekében, hogy a túlnépesedett területek lakosságával benépesítsék a törökellenes harcok során elnéptelenedett területeket. Ennek részeként született meg az a máig meglévő szlovák kisebbség, amely a mai Magyarország, Románia és Szerbia területén él. A magyarországi szlovákok történetét áttekintő cikksorozatom első részében azt mutatom be, miképp települtek meg a szlovákok a 18.