„különben is mindent szeretek, ami magyar…” - A Sissi-trilógia második része történészszemmel

A Sissi-trilógia 1956-ban bemutatott folytatása a „Sissi, az ifjú császárné” címet kapta, és az első részhez hasonlóan elsöprő sikert aratott. Az epizódok mindmáig a legismertebb német nyelvű filmeknek számítanak. A csak kisebb kronológiai pontatlanságokat tartalmazó első részhez képest a második filmben a forgatókönyvírók történeti hűségre való törekvése egyre esetlegesebbé válik. Ebben az epizódban a házasság problémáktól terhes első éveit (1854-55) az első magyarországi út (1857), illetve a kiegyezés és a koronázás (1867) motívumaival építették össze egyetlen eseménysorrá. A változtatások mögött feltehetően dramaturgiai megfontolások, leginkább a sűrítés szándéka állhatott.

Koncepciós perek Keleten és Nyugaton

A Bécsi Magyar Történeti Intézet 2015-ben ismét egy színvonalas tanulmánykötettel örvendeztette meg a magyar és nemzetközi történész szakmát. A Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien című sorozat tizenharmadik kötetében ezúttal a szovjet típusú közép- és kelet-európai kirakatpereket veszik górcső alá, tizennégy dolgozatban, amelyek közül egy kivételével mindegyik a hidegháborúba kalauzolja az olvasót. A tanulmányok alapját a bécsi Collegium Hungaricumban, 2014. november 11-én megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások adták.

Poznan–Budapest. Lengyel és magyar történészek ’56-ról

2014 óta rendez Pécsett a Történészcéh Egyesület a PTE Történettudományi Intézetével és valamely lengyelországi felsőoktatási intézménnyel közösen évente ifjúsági kutatói konferenciákat. A rendezvények páros években a modernkori lengyel-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, páratlan évben pedig a közép- és koraújkor évszázadait tárgyalják. Évente gyarapodó hallgatósággal és jelentkező előadói létszámmal zajlanak a konferenciák, amelynek legutóbbi rendezvénye az idei évben az 1956-os poznani és budapesti eseményekkel foglalkoztak 2016 október 13–14-én.

Nem mind Arany, ami fénylik ‒ Konferencia-felhívás

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Vagyis idén 200 éve, hogy többek között a Toldi, a Walesi bárdok, V. László és a Szondi két apródja c. történelmi témájú ballada szerzője világra jött. Az 1848-49-es szabadságharc, a passzív ellenállás és a kiegyezés aktív résztvevője volt – ha máshogy nem, művein keresztül –, ezért is fontos, hogy az író, költő, műfordító, nemzetőr és politikus évfordulójáról méltón megemlékezzen ne csak az irodalomtudomány, hanem mások mellett a történettudomány. Mai cikkünkben egy ennek lehetőséget adó konferencia-felhívást teszünk közzé Országjáró rovatunkban.

Hét csokor kerek évfordulókból 2017-re

Egy jubileumi naptár mindig hasznos lehet év közben, gondoljunk csak a történelmi érettségi várható esszékérdéseinek előzetes latolgatására. Jelen írás azt hivatott szolgálni, hogy egész évben kiindulási alapot szolgáltasson Olvasóink számára arra nézve, hogy milyen 50 illetve 100 éves évfordulók lesznek 2017-ben.

A U2 zenéjétől a „döglött aktákig” – interjú Apáti Anna Zitával

Apáti Anna Zita a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az intézmény levéltárpedagógiai programjának koordinátora. Elsősorban történésznek tartja magát, s úgy gondolja, annak ellenére, hogy három éve a Magyar Nemzeti Levéltárban dolgozik, szerinte a levéltárosi cím majd öt-tíz év múlva illeti meg. Két könyv, számos tanulmány és ismeretterjesztő cikk szerzője, doktori munkáját Írország 20. századi történetéből írta. Életéről, kutatásairól Szőts Zoltán Oszkárral beszéltetett.

„Felsóhajt, ha százig vénül: Hol lennék már Dreher nélkül!”

2016. december 13-án nagy érdeklődés mellet került megrendezésre a második Történész Sörest a Budapest Klisé Bárban. Ezúttal az esemény meghívott előadója Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, az est moderátora pedig Szőts Zoltán Oszkár, az MNL főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője volt.

A múlt hangjai

Az MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoportja 2016. december 9-én rendezte meg Zene és média, média és történelem című interdiszciplináris konferenciáját, amelyet Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója nyitott meg. Újszerű és izgalmas előadásokról számolunk be az Iron Maiden 1984-es budapesti koncertjétől kezdve a vásári képmutogató énekeken át egészen Kossuth Lajos hangjáig.

Harc a határokért, térképekkel

Igen érdekes pódiumbeszélgetés színhelye volt 2016. december 15-én a Központi Statisztikai Hivatal díszterme. A beszélgetőfelek igen változatos képet vázoltak fel arról, hogy milyen szerepe, lehetőségei, illetve eredményei voltak a 19–20. század fordulóján a magyar térképészetnek. Mindennek apropóját Segyevy Dániel Zoltán történész-geográfus Térképművek Trianon árnyékában c. frissen megjelent könyve jelentette, amely Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly 1918-as, a történelmi Magyarországról készült, kevéssé ismert etnikai térképével foglalkozik.

Erdélyi Régészet – régi alapokon, új lendületben

Néhány éves szünet után először került ismét megrendezésre egy, az erdélyi régészeti kutatásokat összehozó és bemutatásukra fórumot biztosító konferencia Archaeologia Transilvanica Conference néven, 2016. december 16–18. között. A háromnapos konferencia helyszíne Marosvásárhely volt, a rendezvény megnyitója az ikonikus Kultúrpalota Tükörtermében zajlott, az előadások pedig a Hotel Continental konferenciatermében. A szervezők a Maros Megyei Múzeum munkatársai és a Pósta Béla Egyesület tagjai voltak.

Székelyföld története – könyvbemutató a bécsi Collegium Hungaricumban

2016. december 15-én került sor a Bécsi Magyar Történeti Intézet utolsó rendezvényére, a Székelyföld története című háromkötetes mű bemutatójára. Az adventi időszak és a kései időpont ellenére összegyűlt nagy létszámú közönséget az intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván köszöntötte, aki üdvözletében megfogadta, hogy a következő évben is hasonlóan érdekes és változatos témájú rendezvényekkel (konferenciák, előadások, workshopok, könyvbemutatók… stb.) várja az érdeklődőket. Majd bemutatta az est előadóit: Oborni Terézt (a 16-17. századi erdélyi történelem elismert kutatója, az MTA tudományos főmunkatársa) és Pál Juditot (a kolozsvári magyar történész társadalom megbecsült tagja, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara újkori történelem tanszékének oktatója), a második és a harmadik rész szerzőit és szerkesztőit.

II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata

1657. január 18-án II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648–1660) seregeivel megindult Lengyelország ellen, hogy megszerezze annak trónját. E lépést hosszas tervezés, tárgyalások és két jelentősebb haditett is megelőzte.

Operettfigurák és bájos nippek: a magyar-japán kapcsolatok története 1869–1913 között – 2. rész

Sorozatunk első részében in medias res vágtunk bele a magyar-japán kapcsolattörténet taglalásába a most futó Gésák a Duna-parton c. japonizmus-kiállítás kapcsán, ám kimaradtak a kapcsolatörténetről szóló diskurzus motivációi, és az utóbbi időszakban egyre aktuálisabb kérdései is, így e hiány alább pótoltatik.