Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből - recenzió

Árvai Tünde kötete nőtörténeti és helytörténeti szempontból egyaránt hiánypótló: a női nem pécsi képviselőit állítja vizsgálatának középpontjába. A tárgyalt időintervallum az 1860-as évektől a második világháborúig ível. Kéri Katalin Hölgyek napernyővel című kötete óta magyar vonatkozásban nem volt könyv, amely a nők történetének ilyen sokszempontú vizsgálatára vállalkozott volna. Benne olyan országos jelentőségű, korábban kevéssé kutatott témák is figyelmet kapnak, mint a női honvédelem és a leventeleány mozgalom.

Erődben erősek – Bemutatkozik az Erődítés Történeti Egyesület

A hadtörténet egy izgalmas szegmenséhez, az erődítések históriájához kapcsolódik héten bemutatkozó egyesületünk tevékenysége. A Bunkermúzeum és a Budapest ostroma weboldalakat működtető Erődítés Történeti Egyesületet alelnöke, Mihályi Balázs hozza közelebb Olvasóinkhoz.

Pillanatképek a Nagy Háborúból – A harctéri naplótól a tankönyvekig

2016. május 14-én, a mostoha időjárás ellenére is sikeres kulturális délután részesei lehettek a megjelentek Baján, amely során három történész öt ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg. A rendezvény a „Bácskaiak a bácskaiakért történelmi esték. Pillanatképek az első világháborúból címet kapta. 

Balatónia - avagy mit tudunk a magyar tenger történetéről

Alig két hete színes, és nagy múltra visszatekintő eseménynek adott otthont Keszthely. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság idén 26. alkalommal rendezte meg a Berzsenyi Helikon Napokat. A 2016. május 6. és 7. között lezajlott rendezvénynek ezúttal a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum adott helyet. Mai írásunkban képekkel és néhány gondolattal idézzük fel az eseményt mindazoknak, akik nem lehettek ott.

„A Hadtörténeti Intézet és Múzeum nem a nyugalom szigete” – interjú Kovács Vilmossal

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Diplomáit a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Rakéta- és Tüzér szakán, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Tüzér Szakon, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Új- és Legújabbkori Történeti Muzeológia Szakon szerezte. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2016. május 20-án nyíló kiállítása kapcsán beszélgettünk vele.

Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal

Ablonczy Balázs

Ablonczy Balázs történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Pro Minoritate és a Kommentár folyóiratok volt főszerkesztője. 2016-tól az MTA Trianon Lendület kutatócsoport vezetője. Pályájáról, kutatásairól és a Lendület kutatócsoport terveiről Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett vele.

Modern első világháborús kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. május 20-án nagyszabású új, első világháborús állandó kiállítás nyílik az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával. Az épülő tárlatot az egyik kurátor, dr. Sallay Gergely kíséretében jártuk be.

A westernfilmek cowboyai – tévhitek és legendák nyomában a vadnyugaton

A cowboyok kétségkívül a vadnyugat szimbólumaivá váltak. A westernfilmekből ismert marhahajtók jóképűek, férfiasak, szájuk sarkában mindig ott füstöl egy szivarka. Mindenre elszántak, kitűnő mesterlövészek, bomlanak értük a nők. A városokba betérve különös tisztelet övezi őket, izgalmas és veszélyekkel teli életük miatt mindenki irigyli őket. Vagy mégsem? 2016. május 12-én Dr. Hahner Péter vadnyugatról szóló, filmrészletekkel és zenei betétekkel színesített előadása számos tévhittel számolt le.

Szembenézni a múlttal – egy terhelt múltú ház Kölnben

A 20. század szörnyűségeit feldolgozni akaró társadalmi emlékezet különösen fontosnak tartja azt, hogy az egykori diktatúrák szimbolikus központjait és a bűntetteik helyszíneit megőrizze a kollektív emlékezés számára. Ezeknek az emlékhelyeknek a felépítése többféleképpen is történhet egy apró emléktábla elhelyezésétől kezdve egészen a rendszerek „valódi oldalát leleplező”, a rendszer nyílt brutalitását bemutató „horror-panoptikum” berendezéséig.

Fiatal történészek tanácskozása Nagyváradon

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal került megszervezésre Nagyváradon 2016. április 28. és 29. között az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia. Az ülésszak témája Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban volt. A rendezvényt a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete a Nagyváradi Egyetem, Történelem tanszékével közösen szervezte.

Az első világháború magyar szemszögből – tanulmánykötet-bemutató az Andrássy Egyetemen

2016. április 21-én kettős könyvbemutatóra került sor a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, két témájukban egymástól ugyan távol eső, mégis számos közös vonást mutató kötetet mutattak be az intézmény munkatársai. A két kötet a bécsi Collegium Hungaricum kiadványsorozatának 12., illetve 13. részeként jelent meg, az intézet képviseletében a rendezvényen dr. Szabó Csaba vett részt, aki egyben az egyik kötet szerkesztője, a másiknak társszerkesztője. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Levéltár és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is támogatta, utóbbi munkatársai ezért szintén megjelentek a közönség soraiban.

Magyar állampolgárok francia internálótáborokban az első világháború alatt

Az első világháború alatt Franciaországban internált magyar (és nem magyar) állampolgárok nehéz sorsáról Kuncz Aladár az 1931-ben megjelent Fekete kolostor című könyvében részletesen beszámolt. A magyar levéltárakban fellelhető iratok további részleteket adnak hozzá a magyar szempontból sok esetben szomorú eseményekhez, amelyek a kortárs Gustav Hervé francia újságíró szavaival élve „Franciaország történetének nem a legdicsőbb lapját” alkotják. 

Legyőzhetetlen város, legyőzhetetlen klub – A 100 éves Legia Varsó története

Talán meglepőnek tűnik, de a legnépszerűbb varsói sportklub nem Varsóban, hanem Volhíniában, pontosabban Kościuchnówkában (ukránul: Kosztyuhnyivka) alakult meg 1916. március 14-én. Ha azonban a klub nevére tekintünk, valamint elvonatkoztatunk egy kissé a sport világától, és a történelmi kontextusra szegezzük figyelmünket, akkor érthetővé válik a megalakulás helyszíne és ideje.